Jane Goodall klubnap a Magyar Természettudományi Múzeumban

Dsc 0584

November 13-án rendhagyó módon új helyszínen rendeztük meg a klubnapunkat, reméljük nem utoljára. A téma iránti rendkívüli érdeklődés miatt (kb100 fő) segítségünkre kellett, hogy siessen a Magyar Természettudományi Múzeum, vagyis egy hosszabbtávú együttműködés keretében a Semsey Andor-teremben tarthattuk a klubnapunkat. Az Intézet társelnöke, Galambos Hanna előadással egybekötött élménybeszámolóját hallgathattuk meg, avagy "Hogyan önkénteskedj egy afrikai csimpánzmenedékhelyen?" címmel.

Jelen beszámolónkat Bozóki Balázs önkéntesünk írta, akit "megcsapott" az afrikai szél. :-)

 

A Jane Goodall Intézet hétfő esti klubjában Galambos Hannától hallhattak egy különleges élménybeszámolót az érdeklődők. Hanna gyermekkora óta elkötelezett híve az állatvédelemnek. Évek óta tagja a Jane Goodall Intézetnek és számos állatvédelmi programban tevékenykedik önkéntesként. Egy álma vált valóra, amikor példaképe, Dr. Jane Goodall nyomába lépve egy Ugandai csimpánzmenhelyen önkénteskedhetett. Ezt a különleges élményt osztotta meg az érdeklődőkkel, és gyakorlatias tanácsaival biztatott mindenkit, hogy merjenek belevágni a kalandba. Utazzunk el egy kicsit Ugandába, a fekete kontinens egyik gyöngyszemébe! Az országba, ahol a Föld egyik leghosszabb folyója, a Nílus ered, ahol a világ harmadik legnagyobb tava, a Viktória-tó található.


 

Angol nyelvtudással az ember meg tudja értetni magát a helyiekkel, akik barátságos, vendégszerető emberek. Uganda közel 60 védett területtel rendelkezik, beleértve az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított Bwindi Nemzeti Parkot és a Rwenzori-hegység Nemzeti Parkot.
Több mint 300 emlős, és több mint 1000 madárfajnak ad otthont az ország. Az ország címerében is szerepel az ugandai kob (Kobus kob thomasi), és az egyik kedvenc madaram, a veszélyeztetett szürkenyakú koronásdaru (Balearica regulorum).

 

 

 

 

 

 

 

A közönséges csimpánz (Pan troglodytes) szintén a veszélyeztetett fajok közé tartozik, a faj 4 alfaja Afrika 21 országában előfordul, azonban állományuk a fakitermelés, az orrvadászat, és a fekete kereskedelem miatt komoly veszélynek van kitéve. A közönséges csimpánz és a törpecsimpánz vagy bonobó (Pan paniscus) az ember legközelebbi rokonai. Több tanulmány látott napvilágot az ember és a csimpánzok genetikai egyezéséről, de ha valaki egy csimpánz szemébe néz akkor, nem kell komoly molekuláris biológiai ismeret, hogy megláthasson benne valami emberit.


Ebben az élményben volt része Hannának is, amikor egy hetet töltött a Viktória-tó békés vizei által körülvett Ngamba-szigeten egy csimpánz menedékhelyen (Ngamba Island Chimpanzee Sanctuary).

 

 

A sziget 49 csimpánznak ad otthont, akiket a sziget dolgozói különleges bánásmódban részesítenek. A helyiek állatok iránti tisztelete mélyen gyökerező istenhitükben rejlik. A sziget lakói minden reggelt imával kezdenek. Mindig a csimpánzok az elsők, és az ő érdeküket nézik. A majmok kapnak először reggelit, és utánuk következnek az emberek. A szigetre látogatóknak komoly egészségügyi előírásoknak kell megfelelni, hogy a csimpánzok védve legyenek mindenféle betegségektől. Az állatok rendszeres orvosi ellenőrzéseken esnek át a szigeten működő jól felszerelt laboratóriumban.

Hanna elmondása szerint minden csimpánz külön személyiség, külön élettörténet van minden egyes egyed mögött. A sziget egy kis aprócska paradicsom a világban, amely várja a mindent átjáró békét megtapasztalni vágyó vándorokat. A békét, amely ott van a csimpánzok szemében, az erdők magányában, ott van tebenned és itt lapul énbennem.

 

A programon részt vett a testvérem is, aki értelmileg akadályozott autista és nagy ,,Afrika-rajongó”.
Ritkán szokott nyilvános rendezvényekre járni, azonban most még is velem tartott. Nagyon élvezte az előadást, számos információt megjegyzett, melyeket hazaérve nagy örömmel adott át a családunk többi tagjának. Külön köszönöm a Jane Goodall Intézet tagjainak, hogy ő is átélhette az élményt.
Mindenkinek csak ajánlani tudom a JGI rendezvényeit, amelyek minden embert meg tudnak szólítani.
A programnak a Magyar Természettudományi Múzeum adott otthont. A résztvevők az előadás előtt megtekinthették az Arany János születésének 200. évfordulójára rendezett kiállítást, és a Naturart - Az Év Természetfotósa 2017” kiállítást is.  Az utóbbin Máté Bence nyert immáron hatodszorra, amihez szívből gratulálunk!

 

Fotók az eseményről itt!

 

Árva csimpánzok örökbefogadása pedig itt!