Bozóthús

Bushmeat credit 900

A bozóthús (bushmeat) vadonélő állatok orvvadászok általi legyilkolásából származó húst jelent. Vadhúst Afrika valamennyi Egyenlítő környéki piacán árulnak, ha nem a pultról, hát a pult alól. A kínálatban tonnányi bivalyhús, elefánthús, antilop- és madárhús, valamint emberszabású majmok - csimpánzok, bonobók és gorillák - húsa is megtalálható. Kereskedelmüket szinte senki nem ellenőrzi.

Néhány ismertebb afrikai piac havi bozóthús forgalma: Yaounde (Kamerun) kb. 100.000 kg; Libreville (Gabun) kb. 45.000 kg, Quesso (Észak-Kongo) 24.000 kg.

A közép- és nyugat-afrikai vadon élő állatok életét drámai mértékben fenyegeti a népességnövekedés, lakóhelyeik lerombolása, a fakitermelő társaságok mértéktelen erdőpusztítása, valamint az állat- és vadhús kereskedelem. Leginkább azonban a profi vadorzók jelentenek számukra nagy veszélyt. Elefántokat, gorillákat, csimpánzokat, bonobókat és más majomfajtákat, antilopokat és vaddisznókat lőnek le. Madarak és denevérek is áldozatul esnek, ha éppen rájuk bukkannak. A vadászzsákmányt általában füstölik vagy szárítják, néha a fakitermelő társaságok kamionjaival a falvak és városok piacaira is elszállítják, ahol friss húsként árulják. A bozóthús nem éhező emberek táplálékául szolgál. A fogyasztók olyan jómódú emberek, akiknek a drága vadhús megvétele státusszimbólum. Az afrikai bozóthús megtalálható amerikai és európai éttermek kínálatában is, csak tudni kell, hol keressük. Az üzlet virágzik: olyan nagyvárosokban, mint Los Angeles, Toronto vagy Párizs havonta 6.000 kg illegálisan elejtett vadhús kerül forgalomba.

Az árván maradt csimpánzkölyköket, akik túl kicsik ahhoz, hogy húsukért adják el őket, nemzetközi szórakoztatóipari felhasználásra vagy egzotikus kisállatnak fogják el. Még azokon a helyeken is, ahol nem eszik a csimpánzhúst, a nőstényeket lelövik, csapdába ejtik, kutyákkal vadásszák vagy megmérgezik, hogy kölykeiket elfoghassák, és a kereskedőknek eladhassák.

Az orvvadászat és a bozóthús kereskedelem méreteinek növekedése csak a '90-es években került nyilvánosságra. Ezt annak a néhány embernek köszönhetjük, akik vállalva az életveszélyt, a Kongó medencébe merészkedtek, hogy közvetlenül a helyszínen rögzítsék az eseményeket és tudósítsák róla a világot. Amennyiben az ENSZ nem lép fel határozottan a bozóthús kereskedelem ellen, a térség legtöbb kis- és nagytestű emlőse, számtalan madárfaj és hüllő az elkövetkezendő 10-20 évben kipusztulásra van ítélve.

Létfontosságú, hogy a kormányok, valamint más jelentős döntéshozók felismerjék a fenyegető krízist. A veszélyeztetett állatfajok húsának tonnaszámra elszállított mennyisége már nyomon követhetetlen. Kamionok és repülők szállítják hatalmas zsákokban az állattetemeket a fogyasztóknak. A válsághelyzet csakis politikai beavatkozás, pénzügyi támogatás és természetvédelmi-, valamint gazdasági szakértők segítségével küzdhető le. Valamennyi természetvédő szervezetnek össze kellene fognia, hogy a szükséges anyagiakat előteremtve, a kormányokkal, közhasznú szervezetekkel és a helyi lakossággal kapcsolatba lépve megoldást találjanak a problémára.

A világ csoportjaival és magánszemélyeivel együtt, a Jane Goodall Intézet - és Dr. Goodall maga - megoldást keres a problémára. Dr. Goodall folyamatosan oktatja a közönséget Európában, Amerikában, Afrikában és a távol keleten a majomhús kereskedelmi vadászatának iszonyatáról és potenciális következményeiről. Az Intézet olyan megoldásokat kutat, amelyek segítségével változást érhetünk el, előnyben részesítve olyan alternatív megoldásokat az ökonómia fejlesztésére, amelyek az ember és a vadvilág számára is előnyösek. A JGI-ből és a hasonló gondolkodású szervezetekből álló Ape Alliance (Majom Szövetség) egy, a természetet megőrizni kívánó csoportok koalíciója, a majmok megmentéséért munkálkodik.