A Jane Goodall Intézet Kongói Demokratikus Köztársaságban működő szervezetének fő célja, hogy a működési területükön élő emberek oktatásával fejlődést érjen el, és így biztosítsa az erdőben élő emberszabásúak túlélését. Az alábbiakban erről az oktatási programról és konkrét tervekről olvashatnak bővebben.

A Kongói Demokratikus Köztársaság mindkét csimpánzfaj, a bonobó és a közönséges csimpánz hazája is. A Földön élő bonobók 100%-a és a csimpánzok körülbelül 75%-a él itt. Kongó keleti része két gorillafajnak is otthont ad; a keleti gorilla populáció egésze, és a hegyi gorillák 25%-a él ezen a területen. Kelet-Kongót, Afrika legsűrűbben lakott területét, az elmúlt tizenöt évben folyamatos polgárháború sújtotta, amely nagyban hátráltatta a kormány és a természetvédő szervek, ezekért a veszélyeztetett állatokért folytatott munkáját. A Jane Goodall Intézet, a nemzetközi NGO-val és a helyi Közösségi Egyesülettel karöltve tervezi az első természetvédelmi oktatóprogram megvalósítását, Walikale, Lubero, Lubuta és Punia területén. Ez a kísérleti jellegű program az általános iskoláskorú gyerekek mellett a felnőtteket is megcélozza. A hasonló programok alapján, amelyeket Ugandában és a Kongói Köztársaságban vezényelnek le, változások várhatóak a helyi közösségek az emberszabású majmokhoz való hozzáállásában, és ezzel nagyban megnő az esélyük a túlélésre és a kongói lakossággal való együttélésre.

Bevezetés

2004-ben a Jane Goodall Intézet csatlakozott a Dian Fossey Gorilla Alapítványhoz (DFGFI) Kelet-Kongóban, hogy segítsék a Közép-Afrikai Természetvédelmi program (CARPE) működését és fejlődését a Maiko és a Kahuzi Biega nemzeti parkok (Landscape 10) környékén a kongói NGO „UGADEC” védelme alatt. Az UGADEC kilenc olyan közösséget képvisel, akiknek a céljuk, a sokszínű állat- és növényvilág megőrzése, ugyanakkor a szociális és gazdasági fejlődés segítése. A Landscape 10-ként elnevezett régió, Kongó egyik legfontosabb természeti területe, mivel nagy számban itt vannak jelen érintetlen erdők és különböző ritka és veszélyeztetett fajok – köztük a csimpánzok és gorillák - élőhelyei.

A helyi közösségekkel, adományozókkal és közalapítványokkal együttműködve igyekszik a Jane Goodall Intézet is támogatni mind a fenntartható mezőgazdasági fejlődést, mind az állatvilág megőrzését. Továbbá, a JGI alapvető egészségügyi szolgáltatásokat nyújt és társadalmi-gazdasági tevékenységekkel támogatja a helyi településeket, a DFGFI és a UGADEC egyesületekkel együtt.

Annak érdekében, hogy a környezeti nevelést és a fenntartható fejlődésre irányuló tudnivalókat átadják a lakosoknak, a JGI és a Kongói Demokratikus Köztársaság egy oktatási programot fejlesztett ki a Landscape 10 védett területein, ezzel is növelve az állatvilág védelmét. Ezeket az oktatói tevékenységeket kutatások alapján fejlesztették ki és 10 kísérleti régiót céloznak meg. A kutatások és vizsgálatok során kiderült, hogy a lakosok nincsenek kellően tájékoztatva a környezetvédelmi problémákról, fenntarthatóságról és a kongói védett fajokról. A környezetvédelmi oktatások arra hivatottak, hogy fejlesszék a lakosok tudását a környezeti problémákkal kapcsolatban. A program legfőképp az emberek gondolkodásmódját és hozzáállását próbálja megreformálni, továbbá az emberek és a környezet kapcsolatát igyekszik jobbá tenni. A legfőbb cél pedig az emberszabásúak és élőhelyeik védelme.

A projekt célja

Olyan környezet biztosítása, amely segíti a természet fenntartását, ugyanakkor fejleszti az emberek hozzáértését és tudását a környezetvédelemmel kapcsolatban. A projekt célja a természet fenyegetettségének visszaszorítása és az emberszabásúak védelme, egy olyan oktató programmal, amely képzi és tanítja az oktatókat és közösségi vezetőket.

A projekt feladatai

• Megteremteni és fejleszteni a környezeti nevelést az UGEDAC közösségein belül.
• Növelni a helyi tanárok számát és beépíteni a környezettudatosságra való nevelést az iskolák tanrendjébe.
• Fejleszteni a helyi lakosok készségeit és tudásukat, hogy hatékonyan oldhassák meg a környezetvédelmi problémákat és szorítsák vissza az illegális tevékenységeket.
• Gyarapítani a helyi környezetvédelmi és az emberszabásúakat védelmező kezdeményezéseket.

A projekt stratégia

A JGI bevezetett egy Ismeret és gyakorlati ismeret (Knowledge Attitudes and Practices) nevű kutatást, hogy a segítségével felismerjék, az ország mely területein van szükség környezetvédelmi oktatásra. Amíg a résztvevők 87%-a tisztában volt vele, hogy a gorilla és csimpánz kereskedelem illegális, az emberek kevesebb, mint 40%-a tudta, milyen büntetés jár egy emberszabású elpusztításáért. A résztvevők 50%-a tisztában volt vele, hogy a környezetükben vadásznak emberszabásúakra. Ezek az eredmények arról tanúskodnak, hogy az emberek nem értik és/vagy nem tartják tiszteletben Kongó törvényeit. A felmérés legriasztóbb eredménye, hogy az emberek több mint 90%-a beismerte, rendszeresen eszik bozóthúst, míg csak 3% nyilatkozta azt, hogy csupán egyszeri alkalommal evett illegálisan levadászott állatot. A résztvevők 40%-a állította, hogy inkább házilag tenyésztett állatokat fogyaszt; marhát, kecskét, csirkét vagy nyulat. A legkedveltebb bozóthús az antilop és a majomhús (67%), valamint a tarajos sül (21%). Habár sokan megértik az efféle húsok vásárlásának főbb következményeit, amelyek az állatállomány csökkenésével (41%) és betegségek terjedésével (56, 7%) járnak, továbbra is sokan megkockáztatják fogyasztásukat. A kérdezettek 55%-a a piacról szerzik be, 32%-uk saját maguk vadásszák le, 12%-uk pedig a vadászoktól veszik meg az illegális húsokat. A lakók elsöprő többsége (96%) egyetért abban, hogy az oktatás, a törvényekre való érzékenység növelése és a vadvilág védelme igazán fontos. A válaszokat szétválogatták aszerint, hogy melyik régiók lakosai hajlandóak segíteni az emberszabásúak védelmében. Pinga Centre, Walikale Centre, Kalembe, Itebero, Ndjingala és Lubutu lakosai több hajlandóságot mutattak erre, mint Mobi, Biruwe, Bisie és Kasese lakói, akiknek egyértelműen komolyabb oktatásra lenne szükségük. A helyi lakosok véleménye szerint, falugyűlésekkel, rádióadásokkal, színházi előadásokkal lehetne a leghatékonyabban felhívni a felnőtt lakosok figyelmét a problémákra, míg az iskolásokat inkább a vicces vagy megható előadások kötnék le. Főként a középiskolás diákok nyitottak az érzelmesebb előadásokra, míg a kisebb gyerekek inkább a tájékoztató jellegű előadásokat kedvelik. Az említett eredmények megfelelő alapot biztosítanak ahhoz, hogy a megteremthessünk egy oktatási programot és pótoljuk a lakosság tudásbeli hiányosságait.

2010 augusztusától a Jane Goodall Intézet a Disneyvel együttműködve dolgozik a környezetvédelmi kulcsüzenetek és akciók terjesztésén. A megalapított műhely résztvevői, a maiko-kauzi biegai és virungai természetvédő szerzetek tagjai szükséges kellékeket és eszközöket szereztek be egy saját oktatási program levezényléséhez, amely keretein belül poszterekkel, plakátokkal, ismeretterjesztő támpontokkal, pólókkal, matricákkal hirdessék a környezetvédelmet. Ez a szervezet egységet teremtett a helyi és nemzetközi NGO-k és üzeneteik között.

Ezzel a felbecsülhetetlen munkával, a JGI és partnerei egy olyan kísérleti programot hozhattak létre, amely ha sikeresnek bizonyul, más területeken – egyéb közösségekben és iskolákban - is elterjedhet.  Ez a program elsősorban az UGADEC közösségeinek felnőtteit és kisiskolásait célozza meg. Ezeket a célcsoportokat elsősorban azon információk alapján választották ki, amelyek a bozóthús és a vadászat gyakoriságát mutatták ki, és azt, hogy a felnőttek többsége hajlandó lenne ezen viselkedések megváltoztatására. A kisiskolás korú gyerekek pedig egy új értékrendszert ültethetnének a jövő generációiba, amely a törvények és az állatok – főként az emberszabásúak - tiszteletén alapulna. Kutatások kimutatták, hogy az alapvető értékrendszerek körülbelül 10 éves korban alakulnak ki az emberben. Ha kiemelt figyelmet fordítunk az alsó tagozatok diákokra, egy olyan generációt nevelhetünk fel, amely megértő és tisztelettudó a természet iránt.

A projekt helye

A projekt az UGADEC kilenc tartományának közösségeit foglalja magába. A kísérleti program sikerét és hatékonysága egy elő- és utóprogrammal lesz nyomon követve, így a résztvevők hozzáállásában, tudásában és gyakorlatában elért sikerét is számon tarthatjuk.

Projekt tevékenységek

Ezen célközösségek és központok az UGADEC 9 darab közössége közül 5-ben helyezkednek el. Minden közösség 2 képzett általános iskolai tanárt jelöl ki, hogy részt vegyenek az iskolai programban. Ezeket a tanárokat felkészítik, hogy hogyan vezessék le a programot különböző korcsoportú gyerekeknek az adott általános iskolákban. Minden tanártól elvárják, hogy 1200 - 1500 diákkal ismertesse meg a programot, így összesen több mint 10000 diákhoz jut el a program 4 hónap alatt.

Ezen kívül Roots & Shoots csoportokat és programokat vezetnek be az iskolákban és a közösségekben, hogy azok megmutathassák növekvő érdeklődésüket, hogy még felelősségteljesebben szeretnék védeni környezetüket, a vadvilágot és az emberszabásúakat. Az iskolák és közösségek támogatást kapnak a környezetvédelem fejlesztésére irányuló tevékenységeik finanszírozásához.

Mindezalatt UGADEC vezetőket fognak kiképezni, hogy eljuttassák az oktatás üzenetét a közösségeikhez. Az egyes egyesületek nem kevesebb, mint 4 közösségi megbeszélést fognak tartani. A résztvevők szóróanyagokat, pólókat, matricákat kapnak, melyeken kulcsüzenetek szerepelnek az emberszabásúak védelméről és a Kongói Demokratikus Köztársaság vadvilággal kapcsolatos törvényeiről. Ezen kívül 20 hirdetőtáblát helyeznek el a bozóthús piacok és a főbb útvonalak mentén. Minden egyesület 2 hirdetőtáblát helyez el a közösség vezetői által kijelölt főbb helyekre. A projekt ideje alatt rádión is leadják a közleményeket, hirdetményeket.

A projekt kivitelezésében az UGADEC felelős azért, hogy növelje a közösségek részvételét. Az UGADEC helyi szervezetei szolgálnak összeköttetésként a JGI és a közösségek közt.

A projekt kivitelezése és kimenetele

• 9 tanár felkészítése környezeti oktatásra
• 18 közösségi vezető felkészítése
• az általános iskolai programok bevezetése 90 iskolában
• 32 falusi központú EE megbeszélés megszervezése és levezetése 9 közösségi egyesületben
• 20 hirdetőtábla kiosztása a közösségeken belül kijelölt helyekre
• 2000 poszter elhelyezése a főbb helyeken
• 2000 matrica és 400 póló szétosztása a közösségek tagjai között
• rádiós üzenetek és hirdetmények, színházi darabok, Super Kodo televíziós programok eljuttatása a cél közösségekbe és iskolákba
• Roots & Shoots klubok kialakítása a cél közösségekben és iskolákban

Várható eredmények

• 9 környezeti oktatásra kiképzett általános iskolai tanár
• 18 vezetésre felkészített közösségi vezető
• 10000 környezeti oktatásban részesült általános iskolai diák
• 32 falusi központú EE megbeszélés 9 közösségi egyesületben
• 20 hirdetőtábla a közösségeken belül kijelölt helyeken
• 2000 poszter a főbb helyeken
• 2000 matrica és 400 póló eljuttatása a közösség tagjaihoz a közösségi megbeszéléseken
• 200 rádiós hirdetmény
• 18 Rügyek és Gyökerek klub kialakítása a cél közösségekben és iskolákban

Várható hatások

• megnövekedett ismeretek, és az emberszabásúak védelméről szóló törvények tisztelete, betartása
• kiterjedtebb tudás, és az emberszabásúak szerepének elismerése abban, hogy egészséges környezetet teremtenek a helyi közösségeknek
• annak megértése, hogy az emberszabásúak elfogyasztása az ökoszisztémára és az emberi egészségre is negatív hatást gyakorol
• azon emberek számának csökkenése akik emberszabású húst kívánnak fogyasztani
• az emberszabásúakra vadászó emberek számának csökkenése
• a közösségi tagok hajlandóságának növekedése, hogy jelentsék az emberszabásúak illegális lemészárlását a közösségi vezetőknek, vagy a hatóságoknak
• a ház körüli állatok fogyasztásának előnyben részesítése a bozóthús fogyasztással szemben

A hatások elemzése

A JGI egy felmérést fog végezni, mely azonos a projekt kezdete előtt végzett felméréssel. A 2 felmérés az iskolai program esetében, a program fő üzeneteinek sikerességét is mutatni fogja. A JGI megvizsgálja a közösségekben a hirdetőtáblák és a poszterek megfelelő elhelyezését is.