A tantál a periódusos rendszer 73-as rendszámú eleme,vegyjele Ta, az átmenetifémek közé tartozik. Szürkésfehér színű, fémesen csillogó, kemény fém. Jól nyújtható. Tércentrált köbös rácsot alkot. Vegyületeiben általában 5 vegyértékű. Olvadáspontja igen magas, 3017 °C.

A koltán az az ásvány, amiből a tantál nevű fémet nyerik. Az angol columbite-tantalite mozaikszóból ered, és rendkívül nagy a kémiai ellenálló képessége. A tantál egy ritka és rendkívül értékes fém, melyre óriási igény van a csúcstechnológiai műszerek előállításához, mobiltelefonok, laptopok, MP3 lejátszók és más elektronikai készülékek kondenzátoraihoz.

A világ koltán készletének 80%-a Afrikában található, ennek is nagy része a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Világunk egyre növekvő igénye az elektronikai eszközök és a mobiltelefonok irányában azt eredményezte, hogy 1990 és 2002 között megnégyszereződött a koltán bányászata a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ugyanitt él Földünk egyik legveszélyeztetettebb állatfaja, a keleti sík vidéki gorilla is, további 10 főemlős fajjal együtt. Populációik drasztikus csökkenése bizonyíthatóan összefügg a természetes élőhelyükön folytatott agresszív koltán bányászattal.

A bányákban becslések szerint foglalkoztatott 100.000-140.000 munkásból mintegy 50.000 gyerek dolgozik nap mint nap, közülük a legfiatalabbak alig 7 évesek. Munkakörülményeik elviselhetetlenek és életveszélyesek. A szegénység tömegeket kényszerít arra, hogy a tüdejüket és szemüket tönkretevő porban éhbérért dolgozzanak, és miközben a bányák üzemeltetői busás haszonra tesznek szert, a bányászok a hosszú munkaidő ellenére sem tudnak annyit keresni, hogy elegendő élelmiszert és gyógyszert vegyenek maguknak és családjuknak.

Az erőteljes felszíni kitermelés visszafordíthatatlan károkat okoz a bányák környezetében is. A bányák hulladéka sok esetben nehézfémekkel és vegyi anyagokkal van tele, melyek súlyosan szennyezik a talaj és a felszíni vizeket is. A bányák közelében lakó, eddig zöldségtermelésből élő emberek képtelenek a továbbiakban a földjükön fogyasztásra alkalmas élelmiszert előállítani, és így teljesen ellehetetlenülnek.

A fakitermelés a bányák közvetlen közelében, és az úthálózat létrehozása miatt nem csak az ott élő állatok élőhelyének megsemmisítése miatt kétségbeejtő, de szabad utat enged az orvvadászok számára is, akik ezrével ölik le, és fogyasztják el az elrejtőzni képtelen vadállatokat.

A környezeti veszélyek sajnos nem szűnnek meg egy bánya bezárásával. Az elhagyott területek ökológiai időzített bombák lehetnek, hiszen a cégek maguk mögött hagyva örökségüket, nem költenek a mérgezett területek megtisztítására, így azok még nagyobb területeket szennyeznek meg és tesznek örökre lakhatatlanná növény, állat és ember számára.

Az elektronikai eszközökhöz felhasznált koltán több mint a fele ismeretlen eredetű, melyek felvásárlásával a gyártó cégek közvetlenül felelősek az Afrikában zajló illegális bányászatért annak minden humanitárius és ökológiai vonzatával együtt.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége, Make it Fair, Wikipedia