A budongói csimpánzok denevérürüléket esznek, ezzel növelve a kialakuló zoonózisok kockázatát

Írta: Nila Taylor

Fordította: Zórity Laura

A kutatók az ugandai Budongo Természetvédelmi Kutatóállomáson (Budongo Conservation Field Station – amelyet elsősorban a Skót Királyi Állattani Társaság finanszíroz) aggasztó változást vettek észre a szabadon élő csimpánzok táplálkozási szokásaiban, ami drámaian megnövelheti a fertőző és potenciálisan zoonózisos betegségek kialakulásának kockázatát.

Korábban a csimpánzok a Raphia farinifera pálmafák velejét ették, hogy nátriumhoz és más fontos ásványi anyagokhoz jussanak. Azonban, valószínűleg az ember okozta ásványianyag-hiány miatt a helyi csimpánzok alternatív táplálékforrásként az ásványi anyagokban gazdag denevérürülékhez fordultak.

2017 és 2019 között, miután az őshonos fákat kivágták, hogy helyet csináljanak a dohánytermesztésnek, a budongói vadkamerák 839 alkalommal rögzítettek olyan kelet-afrikai csimpánzokat (Pan troglodytes schweinfurthii), zászlósfarkú kolobuszokat (Colobus guereza occidentalis), és vörös bóbitásantilopokat (Cephalophus natalensis), amelyek közvetlenül denevérürülékkel táplálkoztak.

A denevérek elképesztő immunrendszere lehetővé teszi számukra, hogy számos kórokozót megbetegedés nélkül hordozzanak magukban. Ennek köszönhetően aggasztó, hogy ez furcsa táplálkozási magatartás kiteheti a csimpánzokat és más vadon élő állatokat denevérürülékben található vírusoknak és baktériumoknak, ami nemcsak őket, hanem az emberek is veszélyeztetheti.

A kockázatcsökkentés megvitatása során a kutatók egyetértenek abban, hogy az ember által okozott tevékenységek gyakran az elsődleges mozgatórugói a vadon élő állatok és az emberek körében megjelenő betegségeknek – a megelőzés kulcsa, hogy azonosítsuk az ilyen emberi tevékenységek láncában a „törékeny láncszemeket”.

Az olyan lehetőségek, mint a dohány iránti kereslet csökkentése, alternatív bevételi források biztosítása a helyi gazdálkodók számára, a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése, a fiatalok oktatásának javítása a foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében, mind lehetségesek és megvalósíthatók. Ahogyan Dr. Jane sok évvel ezelőtt megállapította, az emberi tevékenység, az élővilág, és a környezet olyannyira elválaszthatatlanul összefügg, hogy az egyik terület problémájának kezeléséhez az egésszel kell foglalkoznunk.

Kapcsolódó kutatások:
Fedurek, P., Asiimwe, C., Rice, G. K., Akankwasa, W. J., Reynolds, V., Hobaiter, C., … Goldberg, T. L. (2024). Selective deforestation and exposure of African wildlife to bat-borne viruses. Communications Biology, 7(1). doi:10.1038/s42003-024-06139-z

Reynolds, V., Lloyd, A. W., English, C. J., Lyons, P., Dodd, H., Hobaiter, C., … Fallon, B. (2015). Mineral acquisition from clay by Budongo forest chimpanzees. PLOS ONE, 10(7), e0134075. doi:10.1371/journal.pone.0134075

Banerjee Arinjay , Baker Michelle L. , Kulcsar Kirsten , Misra Vikram , Plowright Raina , Mossman Karen (2020). Novel Insights Into Immune Systems of Bats. Frontiers in Immunology, 11. doi: 10.3389/fimmu.2020.00026