A Mongabay-vizsgálat kulcsszerepet játszott a pálmaolaj-termesztésben alkalmazott növényvédőszer-szennyezés ügyében hozott brazil bírósági döntésben
by Karla Mendes on 7 October 2022
Fordította: Engi Csilla
- A brazil ügyészek szerint a Mongabay által folytatott vizsgálatok megállapításai kulcsszerepet játszottak abban, hogy 2022 októberében bírósági határozat születhessen Pará állam északi részén az olajpálma-ültetvényeken használt növényvédőszerek őslakos közösségekre és a környezetre gyakorolt környezeti hatásvizsgálatának tárgyában.
- Október 4-én Brazíliaváros Első Régiójának szövetségi körzeti bírósága jóváhagyta, hogy igazságügyi vizsgálat induljon a Turé-Mariquita tartomány őslakos népeinek területein és az ország legnagyobb pálmaolaj-termelő övezetében, a Tomé-Açú régióban történő növényvédőszerek általi szennyezés, valamint annak társadalmi-környezeti és egészségügyi hatásainak tárgyában.
- A szakértői jelentés elkészítéséhez végül nyolc évvel azután adtak zöld utat, hogy a Szövetségi Közigazgatási Minisztérium (MPF) pert indított a Brasil BioFuels S.A. (BBF) által 2020 végén felvásárolt Biopalma pálmaolaj-termelő vállalat környezeti hatások okozásáért való felelősségre vonása tárgyában.
- A Mongabay-jelentés tartalmazta a Brazíliavárosi Egyetem 2017-es tanulmányát is, amely a Turé-Mariquita tartományban élő tembé nép által használt főbb patakokban és kutakban beazonosította három peszticid (növényvédőszer) nyomait (ezek közül kettőt jellemzően az olajpálma-termesztésben használnak).
A brazil Amazonas-vidék pálmaolaj-szennyezettségével kapcsolatos Mongabay-vizsgálat segítette hozzá a szövetségi ügyészeket ahhoz, hogy 2022 októberében bírósági határozatot hozzanak a Pará állam északi részén található olajpálma-ültetvényekben használt növényvédő szerek őslakos közösségekre és a környezetre gyakorolt környezeti hatásainak vizsgálatának tárgyában.
Október 4-én Brazíliaváros Első Régiójának szövetségi körzeti bírósága jóváhagyta, hogy igazságügyi vizsgálat induljon a Turé-Mariquita őslakos népek területein és a Brasil BioFuels S.A. (BBF) által 2020 végén felvásárolt, Brazília legnagyobb pálmaolaj-termelő vállalatának számító Biopalma olajpálma-termelő övezetében történő növényvédőszer-szennyezés, valamint annak társadalmi-környezeti és egészségügyi hatásainak tárgyában. Régóta várt döntést hozott meg ezzel a Szövetségi Közigazgatási Minisztérium (MPF) a több mint 8 éve húzódó pereskedésben.
„A Szövetségi Közigazgatási Minisztérium felhasználta az Önök jelentését, amely befolyásolta a döntés meghozatalát" - mondta Felício Pontes Júnior, a vizsgálatot vezető szövetségi ügyész a Mongabay riporterének az október 6-ai telefonhívása alkalmával. „A bírók nagy része igyekszik tájékozódni az ítélethozatal előtt, és az Önök vizsgálata bizonyult a rendelkezésre álló legalaposabb információforrásnak a témában.”
Jamil Rosa de Jesus Oliveira szövetségi bíró az ítélet indoklásában kifejtette: tekintettel a pálmaolaj-termelés őslakosok számára okozott lehetséges egészségügyi problémákra, azért van szükség az MPF által elrendelt igazságügyi vizsgálatra, hogy „gondoskodjanak az olajpálma monokultúrában használt peszticideknek általánosságban véve a régió, valamint a szomszédos és szomszédos területeken található vízfolyásokra és a talajra gyakorolt hatásaival, továbbá mindennek az őslakosokat érintő következményeivel kapcsolatos szakértelem rendelkezésére állásáról."
Légifelvétel egy olajpálma-ültetvényekkel teljesen körülvett iskoláról Tomé-Açu településen, az észak-amazonasi Pará államban 2019. november 13-án. Kép: Wilson Paz/Mongabay
Mint Oliveira elmondta, ez fordulatot jelent egy korábbi ítélethez képest, amely elutasította a keresetet azzal az indoklással, hogy az MPF már nem tanúsít érdeklődést a bizonyítékok bemutatása iránt, mivel a vizsgálat tárgyát már kimerítették. „A bizonyítékot ezen a ponton a helyi őslakosok egészségiállapot-romlásának ismétlődően fennálló tényállása jelentette" – fűzte hozzá.
„Az idő múlása ezt kívánja meg, annak érdekében, hogy megismerjük a tényállást és azoknak a helyi őslakosok egészségi állapotára gyakorolt hatását – távolról sem feleslegessé téve a szükséges szakértelem bevonását” – írta Oliveira az esettel kapcsolatban. „A szükséges bizonyítékok előrejelzése szintén fontos a környezet védelmére irányuló esetleges óvintézkedések és megelőző lépések megtételében, különösen amiatt, hogy a vizeket, a talajt és a növényvilágot érintő esetleges szennyezések körülményei megszűnhetnek az idő múlásával.”
Pontes Júnior elmondta a Mongabay-nek, hogy az MPF már kapcsolatba lépett a Pará államban található szövetségi laboratóriummal, az Instituto Evandro Chagas (IEC) intézettel, amely véleménye szerint a legjobb Brazíliában, annak érdekében, hogy több mint egy éven át törvényszéki vizsgálatot folytasson a régió teljes vízkörforgására vonatkozóan.
E-mailben küldött nyilatkozatában a BBF azt mondta, hogy „minden szükséges támogatást megad a szakértői jelentés elkészítéséhez". Hozzátették: a vállalat készséggel áll az állami szervek rendelkezésére, hogy „tisztázzák a vádakban említett kérdéseket, amelyek egészen 2014-re vezethetők vissza, amikor a vállalkozást még a Biopalma vállalat korábbi vezetője irányította".
A BBF közlése szerint a vállalatnál működik egy külön csoport, amely a termelési tevékenység nyomon követésére és ellenőrzésére szakosodott, beleértve a víz- és talajminőség-értékeléseket, valamint az ültetvényeken alkalmazott műtrágyahasználat nyomon követését. A csoport által szolgáltatott adatokat a Parái Nemzeti Metrológiai, Szabványügyi és Ipari Minőségügyi Intézet által akkreditált laboratóriumok is felhasználják a különböző környezeti mutatókra vonatkozó jelentéseikben.
Vízszennyezés
Tavaly a Mongabay átfogó, 18 hónapon át tartó megfigyelésen alapuló jelentést tett közzé, amely bizonyítékokat tárt fel a Biopalma peszticidhasználata által okozott vízszennyezésről, amely nemcsak a Tomé-Açú-i Turé-Mariquita őslakos területén élő tembé népet érintette, hanem más őslakos rezervátumok, afro-brazil quilombola közösségek, ribeirinhos (hagyományos folyóparti közösségek) lakosait és kisfarmereket is. A vizsgálat rávilágított a régióban az olajpálma-ültetvények által okozott egyéb problémákra is, mint a talajszennyezés, az erdőirtás, a halak és a vadon élő állatok állománycsökkenése, az egészségügyi problémák, valamint a társadalmi és a földhasználattal kapcsolatos földkonfliktusok mellett.
2019-ben a Mongabay ellátogatott a Tomé-Açu régióba, és a közösségek tagjaitól rengeteg panaszt hallott a régió olajpálma-ültetvényei által okozott gondokkal összefüggésben.
„Az olajpálma csak problémát okozott. Először is, pusztulást hozott az állatvilágunkra, a növényvilágunkra, a folyóinkra" - mondta Lúcio Tembé őslakos törzsfőnök 2019-ben, miközben a Turé folyóra vetette a pillantását, a Turé-Mariquita rezervátum közelében. „Ez a víz nem tiszta. De a múltban még ihattunk belőle. Ez a folyó és a körülötte lévő erdő a lakosság számára olyan volt, mint egy szupermarket; halásztunk benne, vadásztunk benne."
A cikk írója október 6-án felhívta Lúcio Tembét. A törzsfőnök elmondta, hogy az őslakos közösségek még mindig nem tudnak inni a folyóból a szennyezés miatt - a kutakból kell vizet nyerniük. Elmondása szerint az esős évszakban még rosszabb volt a helyzet. „Az Evandro Chagas [Intézet] a múlt héten járt itt a szövetségi rendőrséggel, és vizet [vízmintákat] gyűjtött" - mondta a főnök a Mongabaynek a telefoninterjúban.
A fotón Lúcio Tembé bennszülött főnök néz a kamerába a Biopalma vállalat castanheirai üzeme előtt. Thais Borges képe.
A Mongabay-jelentés részét képező tudományos tanulmány kimutatta, hogy Turé-Mariquitában még a talajvízben is megtalálhatók voltak a növényvédő szerek nyomai.
Egy 2017-es tanulmány szerint, amelyet Sandra Damiani, a Brazíliavárosi Egyetem kutatója írt, a Turé-Mariquitában élő tembé nép által használt főbb patakokban és kutakban három peszticid nyomai voltak megtalálhatók (ezek közül kettő kifejezetten az olajpálma-termesztésben használt növényvédőszer volt).
A rezervátum felszíni és földalatti vízkészletében található peszticidek között glifozát alapú herbicidek (gyomirtószerek) voltak. A glifozátról kimutatták, hogy rákkeltő, több mint 20 országban betiltották vagy korlátozták használatát, de Brazília nem tartozik ezek közé az országok közé. A kutatók által vételezett felszíni víz- és üledékmintákban kimutatták az endoszulfán rovarirtó szert is, ezt a perzisztens (nem lebomló) szerves szennyezőanyagot, melynek használata 2010 óta be van tiltva Brazíliában.
„Ezt a bírósági döntést ünnepelni kell" - mondta Damiani a Mongabay-nek egy hangüzenetben. Hozzátette: azt követően döntött úgy, hogy kutatásait a Turé-Mariquita rezervátumban végzi, hogy a tembém őslakosoknál „nagyon súlyos egészségi tünetek egész sorozata" mutatkozott 2010 után – ez volt az az év, amikor a pálmaolaj-társaságok betelepültek a régióba.
„Ez volt az első olyan kutatás Brazíliában, amely növényvédőszer-maradványokat mutatott ki az olajpálma-ültetvényekkel körülvett őslakos területeken" – mondta Damiani. „Ez a közösség [legalább] nyolc éve többszörös peszticidhatásnak van kitéve.”
Mondj NEMET a pálmaolajra! - csatlakozz a Facebook csoportunkhoz, és tegyünk együtt a pálmaolaj fogyasztás, felhasználás ellen.
