Nyilatkozat a cetfélék fogságban tartásáról

JGI Statement on Cetacean Captivity

erika.helms • Nov 10, 2022

Fordította: Szabó Anna

Kit nem nyűgöz le a delfinek látványa, amint nagy csapatokban mozognak az óceánokon keresztül, szoros alakzatban úszva, a hátuk ütemesen felbukkan a hullámok felett, miközben nagy sebességgel haladnak? A vízből kiugró delfin látványa, miközben forog és pörög, boldogsággal tölt el bennünket, de azt is sugallja, hogy a delfin is örömet él át. Azonnali kapcsolatot érzünk ezekkel az értelmes, fejlett agyú emlősökkel. A fenséges orkák hatalmas hátuszonyaikkal, amint szűk családi körben úsznak a ködös vizeken, mélységes áhítattal töltenek el bennünket.

A cetfélék naponta több tíz mérföldet tehetnek meg, és gyakran merülnek 450 méternél is nagyobb mélységbe [1]. Ezeknek az intelligens emlősöknek összetett társadalmi és érzelmi életük van – például a palackorrú delfin nőstények szövetségeket kötnek, közvetlenül vagy kölcsönös egyesületek révén Conner és Wells által „hasadás-fúziónak” nevezett társadalmi struktúrában, mely hasonlít a csimpánzok szociális életéhez. A cetfélék összetett, együttműködésen alapuló vadászati stratégiákat és eszközhasználatot mutatnak be. Például a delfinek sekély vízben sárgyűrűt hoznak létre a halak körül, így a fajtársaik táplálkozhatnak az ugró halakkal. Néhányan szivacsokkal takarják el csőrüket védelemként, amikor az óceán fenekén táplálkoznak. Kulturális viselkedésük, beleértve a kommunikációs dialektusokat is, nemzedékről nemzedékre öröklődik. Ezek a fejlett értelmű emlősök a bolygónkon élő legintelligensebb szervezetek közé tartoznak.

Fogságban tartott cetfélék

Sajnos a fogságban élő cetfélék életkörülményei merőben eltérőek. A delfináriumokban tartott cetfélék közé elsősorban a palackorrú delfinek tartoznak, de vannak köztük orkák (vagy kardszárnyú bálnák), belugák és barna delfinek is. A cetfogság története sok szempontból tragikus. Kegyetlen befogásuk a vadonban rendkívül borzalmas és traumatikus, ami az anyák, borjak és más csoporttagok közötti kötelékek megszakadásához és szükségtelen halálhoz vezethet.

A csökkent várható élettartam és a korlátozott tenyésztési siker mellett számos problémás viselkedést figyeltek meg fogságban, mint például az agresszió, passzivitás, öncsonkítás és sztereotipikus viselkedés. A fogságban élő cetfélék viselkedése túl gyakran mutatja a stressz, a frusztráció és az unalom tüneteit a tartályok monoton betonfalai között. Egyes példányokat éveken át magánzárkában tartanak, apró karámokban. Néhány delfin a falakba veri a fejét, vagy beleütközik a víz alatti ablakokba. Sok fogságban tartott orkának súlyos fogászati problémái vannak a stresszel összefüggő viselkedés miatt. A kemény tartályfalakon csikorgatják a fogukat, egészen addig a pontig, ahol az idegeik szabaddá válnak. [2]

A cetfélék nem tudják elkerülni a társadalmi konfliktusokat fogságban, és a létesítmények gyakran túl korlátozottak a megfelelő emberi beavatkozáshoz. Érzékszervi tapasztalataik hihetetlenül eltérnek miénktől. Hogyan élik meg a mesterségesen klórral kezelt vízben való életet? Hogyan birkózik meg lokátor rendszerük a fogságbeli életkörülményeikkel, ahol falakkal vannak körülvéve a végtelen óceánok helyett? Milyen hatással van ezekre a cetekre a mechanikai zaj, a hangos zene és a nagy látogatótömeg hangja?

A betontartályok nem képesek kielégíteni ezeknek az intelligens, érzékeny emlősöknek a biológiai követelményeit, akik a vadonban társadalmi csoportokban nagy távolságokat tesznek meg.

Cet show

Olyan televíziós műsoroknak köszönhetően - mint a Flipper - a delfinek és más cetfélék rendkívül népszerűek a nagyközönség körében, ami egyre jövedelmezőbbé teszi a tengeri parkokat. A ceteket arra képzik ki, hogy ismétlődő trükköket hajtsanak végre egy döglött halért. Néha azt állítják, hogy ez a cetfélék intelligenciáját mutatja – ez azonban semmiképpen sem bizonyítja valódi intelligenciájukat, mint ahogy az elefántok fellépése egy cirkuszban se mutat be sokat a nagyközönség számára az elefántok valódi intelligenciájáról.

És ott van az emberi áldozatok száma is, ahogy azt a Blackfish (2013) című dokumentumfilm mutatja. Az Orca-bemutatók komoly veszélybe sodorták a kiképzők életét is, sok sérülést és tragikus ember áldozatokat okozva. Nehéz megérteni, hogyan kerülhet a kiképzők biztonsága ekkora veszélybe – és mi célból? Egy élő anakronizmus fenntartása, egy cirkuszszerű látvány, amely nem illik egyre növekvő állatjóléti érzékenységünkhöz?

Fajvédelem

A fajok megőrzése szempontjából nem szükséges delfineket vagy orkákat fogságba tartani azért, hogy csatlakozzanak a veszélyeztetett állatokhoz az „Állatkerti bárkán” tenyésztési programmal. A palackorrú delfinek (Tursiops truncatus) státuszát a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a legkevésbé aggályos kategóriába sorolja. Az orkákat vagy kardszárnyú bálnákat (Orcinus orca) adathiányosnak tünteti fel, de még mindig több mint 50 000 orka él a vadonban [3]. Az állatkertekben és az akváriumokban a terület korlátozott.

Ha ezek természetvédelmi bárkákként sikeresek akarnak lenni, akkor azokra a veszélyeztetett fajokra kell összpontosítaniuk, amelyek valóban tenyésztési programra szorulnak. Természetvédelmi program, amely pozitív esélyekkel rendelkezik az újratelepítésre, mint az arab orix vagy a kaliforniai kondor esetében. Ezen túlmenően az állatkerteknek és az akváriumoknak azokra a fajokra kell összpontosítaniuk, amelyek alapvető szükségletei kielégíthetők, és ahol olyan feltételeket tudnak biztosítani, amelyek az egyes állatok jólétét szolgálják. Nyilvánvaló, hogy a cetfélék egyik kritériumnak sem felelnek meg. A cetek fogságban tartása ellentmond annak az elképzelésnek, hogy az állatkert a veszélyeztetett fajok megörzésének bárkája.

JGI következtetése

A Jane Goodall Intézet a cetfélék befogásának, fogságban való tartásának és tenyésztésének azonnali, világméretű, végleges betiltását szorgalmazza. Kanada 2019-ben olyan jogszabályt fogadott el (S-203 törvényjavaslat), amely megszünteti a cetfélék fogságban tartását [4]. Nem régen Kanadában benyújtották a Jane Goodall Törvénynek is nevezett S-241-es törvényjavaslatot, amely az állatjog megerősítését célozza. Ha jóváhagyják, ez a törvény segíthet, többek között, a magányos orca nőstény Kiska áttelepítésében a világ első, új-skóciai bálnarezervátumába [5].

Meg kell vizsgálnunk, hogyan kínálhatjuk a lehető legjobb jövőt a már fogságban lévő egyedeknek, például életet egy nagy, félvadon tengeri menhelyen, vagy gondosan ellenőrzött visszatelepítést a vadonba. Koreában öt palackorrú delfint sikeresen szabadon engedtek több év fogság után. A delfinek visszatértek eredeti csoportjukhoz, és a három nőstény, Sampal, Chunsam és Boksoon később természetes környezetük között hoztak világra delfin borjakat [6]. Nemrég engedték szabadon az utolsó koreai palackorrú delfint, Bibongt, miután tizenhét évet töltött egy akváriumban [7].

Dr. Jane Goodall évek óta mély aggodalmának ad hangot a cetfélék fogságban tartásával kapcsolatban [8]. A mostanra felhalmozott tudományos ismeretek alapján a cetek szabadon engedése elengedhetetlen és régóta esedékes.

Ezek a csodálatos lények nem érdemelnek kevesebbet, mint hogy természetes életet élhessenek a vadonban. Nem tartozunk nekik kevesebbel, mint a szabadságukkal.

Szerzők

Ennek a nyilatkozatnak Dr. Jane Goodall és Dr. Koen Margodt a társszerzői. A JGI Globális Etikai Bizottságának többi tagja jóváhagyta; Dr. Marc Bekoff, Chris Heyde, Dr. Kerry Bowman, Mary Peng és Dr. Richard Quinn.

Kapcsolat

Kérjük, írjon e-mailt a Koen.Margodt@JaneGoodall.global címre.

Kattintson ide a nyilatkozat PDF formátumának letöltéséhez.

Hivatkozások:

[1] See https://doi.org/10.1644/05-MAMM-A-365R1.1 for bottlenose dolphins.

[2] See https://www.nationalgeographic.com/animals/article/orcas-captivity-welfare.

[3] See https://www.iucnredlist.org/species/22563/156932432 (bottlenose dolphins) and https://www.iucnredlist.org/species/15421/50368125 (orcas).

[4] See https://openparliament.ca/bills/42-1/S-203/.

[5] See https://whalesanctuaryproject.org/sanctuary-parliament-synchronicity/.

[6] See https://whalescientists.com/captive-dolphins-release/. Dr. Jane Goodall collaborated with Jae Choe to realize their reintroduction (see https://english.hani.co.kr/arti/english_edition/e_international/560748.html).

[7] See https://www.upworthy.com/amp/last-captive-dolphin-in-south-korea-released-into-the-wild-2658468776