A Fekete Mambák

Fordította, és átdolgozta: Mészáros Adrienne

Háború dúl az afrikai kontinensen, de erről a háborúról nem gyakran hallunk. Hogy kik állnak a frontvonal két oldalán? Az orvvadászok és az ellenük küzdő vadőrök. A konfliktus középpontjában pedig a rinocéroszok állnak – a tülkük ugyanis rendkívül keresett a feketepiacon, többet ér, mint az arany, és az emberek ölni is hajlandóak érte.

Dél-Afrikában, ahol a világ orrszarvúpopulációjának mintegy 80 százaléka él, 2007-ben még évente csak 13 állatot ejtettek el a vadorzók, tíz évvel később azonban már évi több, mint 1,000 rinocérosz esett a szarv kereskedelem áldozatául. Az illegális vadászat fellendülése óta számos magánrezervátum erősen felfegyverzett vadőröket alkalmaz, ez viszont a parkokban meggyilkolt vadőrök és orvvadászok számának drámai növekedéséhez vezetett.

Ezért is meglepő, hogy az afrikai kontinens első női orvvadász-ellenes vadvédelmi egysége fegyverek nélkül járőrözik.

A Fekete Mambák (hivatalos nevükön Black Mambas Anti-Poaching Unit) a világ első hivatalosan alapított, kizárólag női vadőrökből álló vadvédelmi alakulata, amelyet 2013-ban azzal a céllal hozták létre, hogy a dél-afrikai Greater Krueger Nemzeti Park területén élő állatvilágot védelmezzék.

Mkhabela vadőr ellenőrzi a park területén felállított egyik webkamera közvetítését (Fotó: Samsung/Africam)

A legtöbb hasonló egység puskákkal felfegyverzett férfi vadőrökből áll, a halálos mérgű kígyóról elnevezett Mambák viszont úgy gondolják, hatékonyabban tudnak fellépni a vadőrök ellen fegyvertelenül. Ahogy egyikőjük, Yenzekile Mathebula elmondta: „Azt hiszem, nagyobb biztonságban vagyunk, mert nem használunk fegyvereket. Nem azért vagyunk itt, hogy háborúzzunk velük (az orvvadászokkal), csak azért, hogy elriasszuk őket.” A női vadőröket paprikaspray-jel, bilinccsel és rádióadóval látják el, ezenkívül az intenzív kiképzésen szerzett készségeikre és a katonai fegyelemre kell, hogy támaszkodjanak, ha vadorzókkal kerülnek szembe.

A Mambák a Krueger nemzeti park egy 20,000 hektárnyi (200 km2) területén, a Balule Vadvédelmi Rezervátumban teljesítenek szolgálatot. Az egység tagjai a nap nagy részét váltott műszakban gyalogos járőrözéssel töltik, ilyenkor információt gyűjtenek és felderítő tevékenységet végeznek a vadorzók ideiglenes táboraival és mozgásával kapcsolatban. Amellett, hogy jelenlétükkel elriasztják az orvvadászokat, arra is kiképezték őket, hogy felkutassák és eltávolítsák a hurokcsapdákat.

A Fekete Mambák kora reggel hurokcsapdákat keresnek (Fotó: Ilan Godfrey/Getty Images for Lumix)

A Fekete Mambák tudják, hogy sok vadorzó nem igazi bűnöző, csak a nélkülözés miatt kétségbeesésükben fordulnak illegális eszközökhöz, hogy bozóthúshoz jussanak. Nkateko Mzimba vadőrnő tavaly talált egy mozambiki orvvadászt, aki hurokcsapdát helyezett ki a park területén. Beszélt vele és kiderült, hogy az illető mélyszegénységben él és csak a családjának akart kétségbeesetten ennivalót szerezni. A Mambák élelmet vásároltak neki és hazaküldték. A férfi felhagyott az orvvadászattal, a vadőrök pedig azóta is küldenek neki élelmiszer-csomagokat.

A hurokcsapdázás az egyik legelterjedtebb illegális vadászati módszer a rezervátumban. Az orvvadászok elsősorban bozóthúst keresnek, de ezekkel a csapdákkal orrszarvúkat, sőt, elefántokat is el lehet ejteni. „Tavaly találtunk egy hurokcsapdába esett rinocéroszt és egy elefántot, ezért állatorvost hívtunk. Mindketten túlélték” – meséli Nkateko Mzimba női vadőr. A női egység felállítása óta a Mambák jelentős mennyiségű hurokcsapdát távolítottak el. „Manapság már úgy járunk a bozótosban, hogy egyetlen csapdát sem találunk – mondja Mathebula, az egység másik tagja. „Régebben naponta hatot is találtunk. A vadorzók tudják, hogy van, aki eltávolítsa a csapdákat.”

„A legnagyobb kihívást a kiképzés jelenti és az, hogy a bozótban veszélyes vadállatok közt kell dolgoznunk” – meséli Ngobeni. „De azt szeretem legjobban a munkámban, hogy a természetben lehetek és láthatom az állatokat.”

Az egyik női vadőr a Fekete Mambáktól járőrözik Dél-Afrikában (Fotó: Adrienne Pitts)

A Fekete Mambák közül sokan anyák és családfenntartók. Akaratukon kívül példaképpé váltak saját közösségeikben, hiszen bebizonyították, hogy képesek helyt állni egy olyan területen, amelyet főként férfiak uralnak és az ország egy olyan szegletében, ahol a nők hagyományosan nem vállalnak munkát, hanem otthon maradnak és háztartást vezetnek. Sok helyi közösségből származó nő számára korlátozottak a munkalehetőségek Dél-Afrikában. A női orvvadász-ellenes egység felállítása ezért széles körű hatással bír, erősíti a nők társadalmi helyzetét és hozzájárul gazdasági függetlenedésükhöz.

Amikor az női vadőrök egysége 2013-ban munkához látott, a közösségeikben sok férfi csak nevetett rajtuk, mesélik. A sikereik azonban elhallgattatták a kétkedőket – az orvvadászat és a kihelyezett csapdák száma a Krueger-ben csaknem 70%-kal csökkent, mióta a Mambák itt tevékenykednek. Az egységnek jelenleg 36 fiatal nő a tagja. „Szeretném látni a Fekete Mamba alakulat erősödését, és hogy minél több nő dolgozzon ezen a területen – az országban és szerte a világon egyaránt” – mondja Collet Ngobeni.

A Fekete Mambákat 2013 óta 10 rangos nemzetközi díjjal tüntették ki, többek közt elnyerték a Föld Bajnokai Díjat, amelyet az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) adományozott nekik 2015-ben.

A Fekete Mambák a gyerekek számára is példaképpé váltak, köszönhetően a Bush Babies Environmental Education Program elnevezésű projektnek, amit 2015-ben indítottak. A női vadőrök 12 és 15 év közötti tanulóknak mutatják be a vadon élő állatok viselkedését, ökológiai és természetvédelmi ismeretekre oktatják őket. A gyerekeket iskolaszünetben kiviszik a rezervátumba, hogy saját szemükkel lássák azokat az állatokat, amelyekről a tanteremben tanultak, hiszen így erőteljesebb érzelmi kapcsolat és felelősségtudat alakul ki bennük a vadak iránt. A Bush Babies program olyan sikeres, hogy a Krueger Nemzeti Park környékén már tíz iskolában bevezették a tantervbe.

„Óvni akarom a természetet és biztosítani, hogy a gyermekeim és az eljövő generációk élőben is és ne csak képeken lássák az orrszarvúkat és az összes többi vadon élő állatot.” – mondja Ngobeni.

Egy vadőr az iskolásoknak mutatja meg a hurokcsapdát (Fotó: Getty X Lumix Project / Ilan Godfrey)

A Fekete Mambák tevékenységéről 2022-ben dokumentumfilmet mutattak be Black Mambas címmel. Az alkotás számos díjat és jelölést szerzett különböző filmes fesztiválokon.

Készült a BBC, az INEWS, a CNTRAVELER cikkei és a Wikipédia bejegyzése alapján.