A Nemzetközi E-Hulladék Nap igyekszik a figyelmet a „láthatatlan” elektronikai hulladékra irányítani
Idén a Nemzetközi E-Hulladék Nap a következő szlogenre épül: „Bármit újrahasznosíthatsz, aminek csatlakozója, akkumulátora vagy kábele van!”. Ezzel a szlogennel igyekeznek rávilágítani a problémára, amit a láthatatlan e-hulladék okoz – vagyis az olyan elektronikai termékek, amelyeket gyakran nem tekintenek e-hulladéknak, ezért gyakran kikerülnek az újrahasznosítás köréből.
Kép: Dokumol/Pixabay
Mivel gyakran csak a kidobott kütyüket és készülékeket tekintik e-hulladéknak, jelentős mennyiségű elektronikai szemét marad észrevétlen.
Az ENSZ szerint 2023-ban világszerte fejenként 8 kg e-hulladék keletkezik. Ez egy éven belül 61,3 millió tonna elektronikai szemétnek felel meg – ez több, mint a Kínai Nagy Fal súlya. Nemzetközi szinten a káros és értékes anyagok keverékét tartalmazó hulladéknak mindössze17,4%-át gyűjtik, kezelik és újrahasznosítják megfelelő módon. A fennmaradó 50,6 millió tonna e-szemetet vagy hulladéklerakókban helyezik el; vagy elégetik; vagy illegálisan értékesítik és nem szabvány szerinti módon kezelik – vagy egyszerűen csak felhalmozzák a háztartásokban.
Még Európában is - amely világelső az e-hulladék újrahasznosítása terén – csak az 54%-át gyűjtik össze és hasznosítják újra az ilyen típusú szemétnek, és a közvélemény tájékozatlansága akadályozza az országokat, hogy körkörös gazdaságot alakítsanak ki az elektronikai termékek számára.
A Nemzetközi E-Hulladék Nap a WEEE Forum és tagjai által indított éves figyelemfelkeltő és tájékoztató kampány, amely minden évben október 14-re esik. A cél, hogy rávilágítsanak az elektronikai hulladék okozta növekvő problémákra és hogy elősegítsék a felelős e-hulladékgazdálkodást. A kampányhoz bármilyen e-hulladékkal kapcsolatos figyelemfelkeltő akció csatlakozhat a közösségi médiától, TV- és rádiókampányoktól kezdve a városi vagy iskolai e-hulladékgyűjtő akciókig vagy akár a művészi előadásokig.
Mi a láthatatlan e-hulladék?
A láthatatlan e-hulladék elnevezés olyan elektronikai hulladékra utal, amelyek természetüknél vagy kinézetüknél fogva észrevétlenek maradnak és a fogyasztó nem veszi észre a bennük rejlő újrahasznosítási lehetőséget. Mivel napjaink életstílusa egyre inkább technológia-orientált, a piacon található termékek óriási hányada tartalmaz elektromos vagy elektronikus alkatrészeket.
Ez azt jelenti, hogy amikor ezek a termékek élettartamuk végére érnek – amikor már sem megjavítani, sem újra felhasználni nem lehet őket –, az elektronikai újrahasznosítás részét kellene, hogy képezzék. Néhány példa az ilyen típusú, leginkább a háztartásokban előforduló tárgyakra : elektromos és elektronikus játékok, e-cigaretták, töltők, füstjelzők, hordható egészségügyi készülékek, okosotthon-kütyük, e-biciklik, e-rollerek és az egyszerű kábelek.
Miért okoz problémát az e-hulladék?
Az ENSZ Továbbképző és Kutató Intézete (UNITAR) és a WEEE Forum 6 tagországa (Egyesült Királyság, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovénia és Hollandia) által készített 2022-es tanulmány rámutatott, hogy egy átlagos háztartásban fellelhető 74 elektronikai termék közül 13-at felhalmoztak (9-et nem használnak, bár még működőképes, míg 4 elromlott). A kisméretű elektronikai készülékek és tartozékok (például fejhallgatók vagy távirányítók – amiket gyakran nem is tartunk elektronikai terméknek) vezetik az otthon felhalmozott e-hulladékok listáját. Ha ezek a kütyük és kisgépek a fiókokban és szekrények mélyén maradnak, a bennük lévő értékes alapanyag nem jut vissza a gyártási ciklusba.
Amikor az elektronikai készülékek és tartozékok nem a megfelelő hulladékgyűjtőbe kerülnek – csak mert nem tartják őket e-szemétnek -, gyakran hulladéklerakókban vagy égetőkben végzik. Az elektronikai cuccok különféle veszélyes anyagokat tartalmaznak, például ólmot, higanyt, kadmiumot és égésgátlókat, amelyek beszivároghatnak a talajba és a vízforrásokba, ezzel szennyezik az ökoszisztémát és veszélyeztetik az emberek egészségét.
Ezek a készülékek viszont értékes alapanyagokat is tartalmaznak, például nemesfémeket – aranyat, ezüstöt vagy rezet -, valamint ritka és stratégiai jelentőségű anyagokat, amiket Kritikus Fontosságú Nyersanyagoknak is hívnak és kulcsfontosságúak a zöld átállásnál és az új elektronikai eszközök gyártásánál. Amikor az e-hulladékot nem megfelelően hasznosítják újra, ezek az értékes anyagok is kárba vesznek.
„Tavaly 6 kontinens 72 országának 194 szervezete regisztrált résztvevőként és még ennél is több emlékezett meg a napról valamilyen konkrét tevékenységgel, újsághírrel és online kampánnyal.
Idén még inkább szeretnénk kitágítani az esemény volumenét, mivel látjuk az e-hulladék kérdésének egyre növekvő jelentőségét. Nemcsak amiatt, mert a hulladék mennyisége nő. Európában az ukrán háború miatt erős akarat mutatkozik, hogy az EU gazdasága rugalmasabbá váljon a Kritikus Fontosságú Nyersanyagok tekintetében.
Ezeket ki lehet nyerni az elektronikai hulladékból, de ez csak akkor fog megvalósulni, ha mindannyian tudatos állampolgárokká válunk és visszaszolgáltatjuk az elektronikai cuccainkat” – mondta Pascal Leroy, a WEEE Forum főigazgatója, majd hozzátette: „Azt látjuk, hogy a világ más részein az e-hulladék jogi szabályozása egyre több országban kezd előtérbe kerülni. Az ilyen kezdeményezésekkel, mint a Nemzetközi E-Hulladék Nap is, olyan eszközt szeretnénk számukra nyújtani, ami hozzájárul a tömegek tájékoztatásához és segítségével leküzdhetők az akadályok, amelyekkel mi már szembenéztünk.”
Vedd fel a kesztyűt! Kapcsolódj a Passzold vissza Tesó! kampányunkhoz!
Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium, Sopron
