A „Veszélyeztetett Fajokról szóló Törvény: Csimpánzok”
50 éve
2023. augusztus 04.
Fordította: Mészaros Adrienne
1976-ban a csimpánzokat a Veszélyeztetett Fajokról szóló Törvény (ESA - Endangered Species Act) rendelkezése alapján a kihalással fenyegetett fajok közé sorolták. Azonban a rákövetkező évtizedekben a faj egyedszáma drasztikusan lecsökkent – ennek az oka az élőhelyek elvesztése, a csimpánzok esztelen vadászata és befogása, valamint az országos és nemzetközi szabályozás hiánya volt.
Válaszképp 1990-ben az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálata (U.S. Fish and Wildlife Services) átsorolta a vadon élő csimpánz populációkat a veszélyezetetett kategóriába, de az országban fogságban tartott állatok ugyanúgy fenyegetett státuszban maradtak. Csak 2015-ben minősítették az összes csimpánzt veszélyeztetettnek.
Ennek ellenére a csimpánzok száma tovább csökkent az élőhelyükön, és néhány esetben teljesen el is tűntek azokból az országokból, ahol valaha előfordultak. Válaszul ezekre a kihívásokra 2019-ben az AZA (Association of Zoos & Aquariums - Állatkertek és Akváriumok Szövetsége) létrehozta a SAFE chimpanzee-t (Saving Animals From Extinction – chimpanzee: Az állatok megmentése a kihalástól – csimpánzok), melynek a célja, hogy összehangolt természetvédelmi tevékenységgel, az érdekelt felek bevonásával és a lakosság tudatosabbá tételével növelje mind a négy csimpánz alfaj egyedszámát.
Az AZA elbeszélgetett dr. Tina Cloutier Barbour-ra, a Dallasi Állatkert állatjóléti és -gondozási részlegének alelnökével és a SAFE chimpanzee programvezetőjével, hogy többet tudjon meg arról, mit tesznek az AZA által akkreditált intézmények a faj védelme érdekében.
Ajua, a csimpánz egy virággal
Milyen tényezők jelentik jelenleg a legnagyobb veszélyt a csimpánzokra?
„A csimpánzokat három jelentős tényező fenyegeti: a vadászat, az élőhelyük elvesztése és a betegségek. Ráadásul ezek a fenyegető tényezők annyira szorosan összekapcsolódnak, hogy szinte lehetetlenség szétválasztani őket. Az emberi terjeszkedés élőhely-vesztést jelent, ami gyakran vagy azzal jár, hogy a csimpánzok „megdézsmálják” a termést, erre válaszul bosszúból levadásszák őket - vagy az orvvadászat célpontjává válnak a húsukért, hogy kielégítsék az egyre növekvő emberi populáció igényeit.
Mivel közeli genetikai rokonságban állnak velünk, a csimpánzok majdnem az összes olyan betegségre fogékonyak, mint mi – de egy egyszerű nátha egész csimpánzkolóniákat pusztíthat el. Ahogy a humán népesség növekszik, az emberek és csimpánzok élettere egyre inkább átfedésbe kerül, és ez csak növeli a fertőző betegségek terjedésének a kockázatát. A jó hír viszont az, hogy ha ezen fenyegető tényezők bármelyikét kiiktatjuk, azzal kezelhetjük a többit is.”
Carson, a felnőtt nőstény csimpánz E.O-val, a hím kölyökkel
Hogy működtek együtt az AZA által akkreditált intézmények és a kormányzati szervek a csimpánzok megmentése érdekében?
„2015-ig a csimpánz volt az egyetlen faj, ahol a vadon élő egyedeket veszélyeztetettnek minősítették, de az Egyesült Államokban a fogságban tartott példányokat nem. Az AZA által akkreditált intézmények és állatvédő szervezetek közösen léptek fel, miután a Lincoln Park Állatkert-ben a Lester E. Fisher Center for the Study and Conservation of Apes (Lester E. Fisher Emberszabásúak Tanulmányozását és Fajvédelmét Végző Központ) kutatása rámutatott, milyen károkat okoz az, ahogy a csimpánzokat a szórakoztatóiparban használják és ahogy a médiában a főemlősöket ábrázolják. Együtt petíciót nyújtottak be az USA Hal- és Vadvédelmi Szolgálatához, amelyben felhívták a figyelmet a kétfajta besorolás igazságtalanságára és felszólították a hatóságokat, hogy vessenek véget a kettős listázásnak ennek az intelligens fajnak az esetében.
A petíció és a közös erőfeszítések eredményeképpen az összes csimpánzra kiterjesztették a Veszélyeztetett Fajokról szóló Törvény teljes körű védelmét. Ez a sarkalatos változtatás a végét jelentette annak a korszaknak, amikor a csimpánzokat magántulajdonban tartották, valamint a média és szórakoztatóipar kizsákmányolta őket – az Egyesült Államokban ez példátlan sikerként könyvelhető el a nagytestű emberszabásúak esetében.”
Tudna említeni néhány sikeres példát a fajvédelemre?
„A SAFE chimpanzee valamennyi helyszíni partnerének elképesztő sikertörténetei vannak. Például a Ngogo Chimpanzee Project (Ngogo-i Csimpánzprojekt) több ezer illegálisan kihelyezett hurokcsapdát távolított el a Kibale Nemzeti Park területéről, ezzel drasztikusan csökkent a hurok által okozott sérülések száma. A Goualougo Triangle Ape Project (A Goualougo-Háromszög Emberszabású Projektje) pedig a fenntartható fakitermelés tudományához járult hozzá óriási mértékben.
Azonban a fajmegőrzési sikertörténetek közül a személyes kedvencem a Tonkolili Chimpanzee Project (Tonkolili Csimpánzprojekt) esete. Ez a Sierra Leone-ban található apró, közösségi alapú természetvédelmi program olyan körülmények közt működik, amelyek Nyugat-Afrika nagy részében nehézséget jelentenek a csimpánzok számára – vagyis fennmaradni a szétaprózódott erdőkben, ami azzal jár, hogy gyakran közvetlen kapcsolatba kerülnek a helyi közösségekkel.
Gus, a csimpánz
Ahogy az élőhelyük egyre inkább fragmentálódik, a csimpánzok a túlélésük érdekében elkezdték rajtaütés-szerűen megdézsmálni a terményeket, így gyakran bemerészkednek a mezőgazdasági területekre, hogy ott táplálkozzanak. 2012-ben, amikor a Tonkolili Csimpánzprojekt indult, az ottani területen élő csimpánzok az aktív vadászat célpontjai voltak, ezért az erdőre kísérteties csend borult.
A Tonkolili Csimpánzprojekt partnerségi egyezményt kötött két faluval és egy helyi civil szervezettel, és ez ahhoz vezetett, hogy a térségben sikerült alkalmazni a csimpánzok megölésére vonatkozó moratóriumot. Ezenkívül felelősségteljesen kezdték alkalmazni az anyagi ösztönzőket alternatív bevételi források - például haszonállat-tartás és egyéb fenntartható projektek - bevezetésével azoknak a farmereknek az esetében, akik vállalták, hogy tartózkodnak a csimpánzok elleni bosszúhadjáratoktól.
Ma már azok a közösségek, ahol korábban levadászták a csimpánzokat a termés elvesztése miatt, aktívan védik az állatokat. Ennek következtében az erdők újra a csimpánzok ziháló huhogásától (pant-hoot) visszhangosak. Ez a történet nyomatékosan emlékeztet minket arra, hogy a szerény erőfeszítéseknek is lehet óriási hatásuk.”
Mit tehetünk mi, hogy segítsük a csimpánzokat?
„Bár a vadon élő csimpánzok védelme ijesztő feladatnak tűnhet, van, amit hétköznapi emberként is megtehetünk, hogy segítsük ennek a rendkívüli fajnak a fennmaradását. Például, ha olyan papírból és fából készült termékeket használunk, amelyek a Forest Stewardship -Council (FSC - Erdőgondnoksági Tanács) igazolásával vannak ellátva, azzal már jelentős hatást érhetünk el, hiszen így elősegítjük a fenntartható fakitermelés gyakorlatát a csimpánzok élőhelyén. Ha a SAFE chimpanzee-t támogatjuk pénzadományokkal, azzal szintén segítünk a partnerintézményeknek fajmegőrzési tevékenységükben.”
Fotók: Kevin Langergraber, © The Ngogo Chimpanzee Project.
