A „Ragadozómentesség 2050” (Predator Free 2050 – röviden PF 2050) program célja, hogy 2050-re kiirtsa az országba behurcolt jelentősebb emlősfajok állományait a veszélyeztetett fajok megőrzése érdekében.

Erika Helms • Sep 07, 2022

Fordította: Engi Csilla

Ez az irtási program állatok milliói számára okoz hosszan tartó, intenzív szenvedéssel és kínokkal járó pusztulást. A célállatok, például az oposszumok, patkányok és nyestek mellett a mérgek áldozataivá válhatnak őshonos veszélyeztetett madárfajok egyedei, haszonállatok és kedvtelésből tartott állatok, különösképpen a kutyák is.

Dr. Koen Margodt, a JGI Globális Etikai Bizottságának elnöke mélyreható tanulmányt készített, amelyben feltárja, hogy ez a megközelítés miért tekinthető etikátlan, felesleges és irreális módszernek. Koen ezeknek a mérgeknek az azonnali betiltása mellett érvel, rámutat arra, hogy a PF 2050 program egyoldalúan a behurcolt emlősökre összpontosít, ahelyett, hogy figyelembe venne más, jelentős negatív hatással járó tényezőket, például az élőhelyek pusztulását és a tejipar működését. Tanulmányában Koen azt a javaslatot fogalmazza meg, hogy az új-zélandi kormány inkább alternatív, emberséges természetvédelmi megoldásokat alkalmazzon.

Dr Koen Margodt

Mi a „Ragadozómentesség 2050” program?

A néhai fizikus, Sir Paul Callaghan 2012-ben állt elő azzal az elképzeléssel, hogy Új-Zéland számára egy „Apollo-programot" kellene indítani, ami tulajdonképpen a behurcolt emlősök kiirtását jelenti, ugyanis ezeket az állatokat tartották felelősnek azért, hogy sok őshonos faj fennmaradása veszélybe került.

Jan Wright, az országgyűlés környezetvédelmi biztosának a munkája volt a fő katalizátor, melynek eredményeként megszületett a PF 2050 stratégia. Wright különösen az oposszumokra, patkányokra és nyestekre hívta fel a figyelmet, amelyekre a „gonosz triumvirátusként” utalt írásában. Wright azt javasolja, hogy ezeket az állatokat az 1080 néven ismert méreg (nátrium-fluor-acetát) felhasználásával irtsák ki, szerinte ez tekinthető az egyetlen költséghatékony megoldásnak a cél elérésére. A PF 2050 programot Maggie Barry természetvédelmi miniszter „a világ legambiciózusabb ragadozókezelési programjának" nevezte. A program célkitűzése valóban óriásinak nevezhető, tekintettel Új-Zéland nagy kiterjedésére.

Az kétségtelen, hogy Új-Zéland számos faját a kihalás veszélye fenyegeti. Egy 2010-es, 179 országot vizsgáló tanulmányban a veszélyeztetett fajok arányát tekintve Új-Zéland áll a legrosszabb helyen (lásd Bradshaw et al., 2010: 8).

Dr. Jane Goodall álláspontja

Új-zélandi előadáskörútja során többször is megkérdezték Dr. Jane Goodallt, hogy mi a véleménye a behurcolt ragadozók kiirtásáról. Dr. Goodall – amellett, hogy tisztában van a behurcolt fajok által a környezetre gyakorolt hatással – arra szólította fel az illetékeseket, hogy találjanak a mérgezésnél humánusabb módszereket a probléma kezelésére. Dr. Goodall kifejtette:

„Már hosszú évek óta nagyon megviselnek engem azok a kegyetlen módszerek – például a lábfogó csapóvasak vagy a mérgezett csalétkek alkalmazása –, amelyeket a ragadozók irtására használnak, mivel ezek a ragadozók állítólag veszélyt jelentenek az állatállományra vagy az emberi életre. Azonban a célfajok egyedei túlságosan is gyakran lassú kínhalált halnak, rendkívüli szenvedések közepette. Ráadásul a módszerrel gyakran más, nem célállat fajok egyedeit is ugyanúgy elpusztítják.”

„Az új-zélandi kampány, amelynek célja az összes nem őshonos állat kiirtása annak érdekében, hogy megóvják az ország egyedülálló, őshonos fajait azoktól az invazív fajoktól, amelyeket szándékosan vagy akaratlanul behurcoltak a múltban, olyan mérgek használatán alapul, amelyekről köztudott, hogy intenzív szenvedést és gyötrelmes kínhalált okoznak. Ahogy egyre többet tudtam meg erről a tervről, egyre nagyobb aggodalom fogott el. És mélységesen megdöbbentem, amikor megtudtam, hogy az iskolás gyerekeknek azt mondták, hogy az oposszumok gonoszak, és arra tanították a gyerekeket, hogy öljék meg ezeket az állatokat, bármilyen kegyetlen módszerekkel.

„Felkértem Dr. Koen Margodt független tudóst, hogy legyen a Jane Goodall Institute Global Etikai Bizottságának elnöke. Az általa készített tanulmány pedig annak az intenzív kutatómunkájának az eredménye, amelyben az új-zélandi kampány erkölcsi aspektusait és – amennyiben a stratégia sikeres lesz – a mérgek ökoszisztémára gyakorolt hatását vizsgálta, valamint a behurcolt fajok állománykezelését célzó alternatív módszereket térképezte fel.
A teljes tanulmány ITT olvasható.

Janegoodall Logo

Minden egyes apró cselekedet számít.
Minden egyes ember, minden egyes nap és minden egyes percben tehet azért hogy jobb legyen a világ.
-
Dr.Jane Goodall

Cím: 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 41.

Telefon: Kádár András, 06-30-724-0274

E-mail: info (kukac) janegoodall (pont) hu

Adószám: 18122284-1-42