A vadon élő csimpánzok tudatosan keresnek gyógynövényeket betegségeik és sérüléseik gyógyítására egy új tanulmány szerint
PLOS - Fordította: Csuha Mária
Az Oxfordi Egyetem vezetésével készült, és a PLOS ONE folyóiratban közzétett kutatás szerint a csimpánzok gyógyhatású növényeket fogyasztanak egészségi problémáik kezelésére.
Dr. Elodie Freymann vezető kutató az Alstonia boonei fa kidőlt tuskójáról gyűjt mintát a Budongo-erdőben farmakológiai vizsgálatokhoz. Kép készítője: Austen Deery.
Számos növény termel olyan vegyületeket, amelyek gyógyító hatással bírnak az emberekre és más állatokra. A vadon élő csimpánzok sokféle növényt esznek, köztük olyanokat is, amelyek tápanyagban szegények, de enyhíthetik a betegségek tüneteit. Eddig azonban nehéz volt megállapítani, hogy a csimpánzok valóban öngyógyítást végeznek-e – azaz szándékosan keresik a konkrét panaszaikra jó növényeket –, vagy csak véletlenül fogyasztanak gyógyhatású fajokat.
Ennek kiderítésére a kutatócsoport a vadon élő csimpánzok (Pan troglodytes) viselkedésének megfigyelését kombinálta az általuk fogyasztott, esetlegesen gyógyhatású növények farmakológiai elemzésével. Az ugandai Budongo Központi Erdőrezervátum két közösségéhez tartozó, az emberi jelenléthez hozzászokott 51 csimpánz egészségi állapotát és viselkedését követték nyomon.
A tanulmányban vizsgált gyógynövényeket fogyasztó budongói csimpánzok.
a.) IN K. anthotheca kéreg és gyanta fogyasztása b.) MZ S. myrtina kéreg fogyasztása c.) KC A. polystachyus belsejének eltávolítása d.) MB C. patens elhalt fa fogyasztása e.) OZ S. guineense kéreg fogyasztása (a tanulmány utáni időszakban) g.) MZ F. exasperata kéreg fogyasztása.
https://doi.org/10.1371/journal.pone.0305219.s001
Ezt követően 13 olyan fa- és lágyszárú fajból gyűjtöttek mintát, amelyekről azt gyanították, hogy az állatok öngyógyításra használják őket. Ezek között voltak olyan növények, amelyeket beteg vagy sérült csimpánzok ettek (de nem tartoztak a szokásos étrendjükhöz), illetve olyanok, amelyeket korábbi kutatások már feltételezett gyógyhatásuk miatt említenek.
A kivonatok gyulladáscsökkentő és antibiotikus hatását a Neubrandenburgi Alkalmazott Tudományok Egyetemén vizsgálták, Dr. Fabien Schultz vezetésével.
A tanulmányban használt levélkivonat a Neubrandenburgi Alkalmazott Tudományok Egyetemén végzett farmakológiai vizsgálatok előtt. Kép forrása: Elodie Freymann.
Az eredmények
A kutatók azt találták, hogy a növényi kivonatok 88%-a gátolta a baktériumok szaporodását, míg 33%-uk gyulladáscsökkentő hatással bírt. Egy meténgfélék családjába tartozó fa (Alstonia boonei) elhalt fás része mutatta a legerősebb antibakteriális és gyulladáscsökkentő aktivitást, ami arra utal, hogy a csimpánzok sebek kezelésére fogyaszthatják. Érdekesség, hogy az Alstonia boonei-t a kelet-afrikai közösségek is használják gyógynövényként különféle betegségek, például bakteriális fertőzések, gyomor-bélrendszeri problémák, kígyómarás és asztma kezelésére.
Kettős példányban gyűjtött minták.
a.) C. alexandri (00243133G) b.) A. polystachius (00243136J) c.) W. elongata (00243129L) d.) C. parasitica (00243122E) e.) K. anthotheca (00243123F) f.) F. variifolia (51195) g.) M. leucantha (51203) h.) A. boonei (51204) i.) D. dewevrei (00243132F) j.) S. guineense (00243135I) k.) S. myrtina (00243128K) l.) F. exasperata (00243130D).
https://doi.org/10.1371/journal.pone.0305219.s003
A kelet-afrikai mahagóni (Khaya anthotheca) kérge és gyantája, valamint egy páfrányfaj (Christella parasitica) levelei jelentős gyulladáscsökkentő hatást mutattak. A kutatók megfigyeltek egy sérült kezű hím csimpánzt, amint kifejezetten a páfrány leveleit kereste és ette, ami segíthetett a fájdalom és a duzzanat csökkentésében. Feljegyeztek egy parazitafertőzéssel küzdő egyedet is, amely a Scutia myrtina nevű tövises bokor kérgét ette – ilyet korábban sosem láttak ettől a csoporttól. A vizsgálatok kimutatták, hogy ez a kéreg gyulladáscsökkentő és antimikrobiális hatású is egyben.
Tudományos áttörés
Az eredmények meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a csimpánzok célzottan keresnek bizonyos növényeket azok gyógyhatása miatt. Ez a tanulmány az eddigi legrészletesebb elemzés, amely ötvözi a viselkedéstani és a farmakológiai bizonyítékokat a kéreg- és holtfa-fogyasztás előnyeiről.
Dr. Elodie Freymann, az Oxfordi Egyetem Antropológiai és Múzeumi Etnográfiai Iskolájának vezető szerzője elmondta:
„A vadon élő csimpánzok öngyógyításának tanulmányozásához detektívként kell viselkedni – multidiszciplináris bizonyítékokat kell gyűjteni az eset összeállításához. Miután hónapokat töltöttünk a terepen a konkrét növényfajokhoz vezető nyomok gyűjtésével, izgalmas volt elemezni a farmakológiai eredményeket, és felfedezni, hogy ezek a növények magas bioaktivitást mutatnak.”
Mivel az antibiotikum-rezisztens baktériumok és a krónikus gyulladásos betegségek sürgető globális egészségügyi kihívást jelentenek, a kutatók megjegyzik, hogy a Budongo-erdőben élő gyógynövények segíthetik az új, értékes gyógyszerek kifejlesztését.
Dr. Freymann hozzátette: „Tanulmányunk rávilágít arra a gyógyászati tudásra, amelyet más fajok vadonbeli megfigyeléséből nyerhetünk, és hangsúlyozza ezen 'erdei patikák' megőrzésének sürgősségét a jövő generációi számára.”
[a]: F. exasperata kéregfogyasztásának nyomai [b] C. patens elhalt faanyag-fogyasztásának nyomai [c] M. leucantha belsejének lehámozásának és rágásának nyomai.
https://doi.org/10.1371/journal.pone.0305219.g001
Média hivatkozások:
BBC News: A csimpánzok gyógynövényekkel „gyógyítják magukat”
Science Magazine: A csimpánzok több növényi gyógyszert használnak, mint bármely más állat
The Independent: A csimpánzok segítenek a tudósoknak potenciális új gyógynövényeket találni
