Hagyjátok a majomkodást, és olvassátok el ezt a cikket – A Majmok Világnapja van!
Phoebe Codling blogbejegyzése alapján 2017. december 14.
Juhééé! Itt a december, tudjátok, hogy ez mit jelent, ugye? Neeeem, nem a karácsonyt – a Majomnapot! December 14-én ünnepeljük a Majmok Világnapját és mivel szeretjük a majmokat (hát ki nem?), úgy gondoltuk, nem ártana egy kicsit elbeszélgetni a Majmok Világnapjáról és arról, hogy miről is szól. Na, akkor ugorjunk is neki.
Nos, először is - a Majmok Világnapja egészen máshogy jött létre, mint amit korábbról megszokhattunk. Ahelyett ugyanis, hogy egy állatvédelmi szervezet hívta volna életre vagy valamilyen kormányzati intézkedéscsomag részeként született volna, Casey Sorrow, a Michigan State University egykori művészeti hallgatója indította el 2000-ben.
December 14-ét az egyik barátja naptárában viccesen „Majomnap” néven jegyezték be, és úgy döntöttek, hogy akkor már meg is ünneplik a „kitalált” jeles napot, így egyúttal a majmok iránti szeretetüket is szétterjesztik a kampusz területén (megjegyzés: az alkohol némi szerepet játszhatott a Majmok Világnapja létrejöttében!)
Így hát Sorrow akaratlanul is létrehozta a Majomnapot, és a szerény kezdetek ellenére az elmúlt 23 évben már világszerte megünneplik a jeles napot. A Majmok Világnapja hivatalos weboldalán Sorrow felvázolta az okokat, hogy miért ünnepeljünk mindent, ami majomból van – és egyenesen a lényegre tapintott: „miért ne?”
Szerintünk ez is van olyan jó érv, mint akármi más, habár irdatlanul sok okot tudunk felsorolni, ami miatt érdemes felhívni a figyelmet a bolygónkon bóklászó csodálatos majmokra!
Először is, van a tarsolyomban öt elképesztő tény a majmokról, amelyeket meg kell osztanom veletek. Készen álltok?
1. A nap első ténye meglehetősen egyszerű. Jelenleg 264 majomfaj létezik (amelyről tudunk), a legújabbat 2007-ben fedezték fel! A majmok azonban két fő kategóriába oszthatók; óvilági fajokra és újvilágiakra. Az óvilági majmok Ázsiában és Afrikában élnek, az újvilágiak pedig az amerikai kontinensen.
2. A majmok testmérete nagyon eltérő lehet – a törpe selyemmajom egy újvilági majomfajta, (átlagosan) mindössze 100 grammot nyom, és csak 13 centiméter. Ez aztán az icipici majmocska! A spektrum másik végén található a mandrill, egy óvilági majom. A hímek átlagosan körülbelül 32 kilósak, és a 94 cm-es nagyságot is elérhetik.
3. A majmok nagyon okos állatok, közöttük is a legintelligensebbek a kapucinus majmok. Állítólag olyan magas az intelligenciaszintjük, mint egy hároméves gyereknek! Nézzétek meg őket akció közben itt.
4. A majmok számos kultúrában szent állatnak számítanak, különösen Kínában, ahol a Zodiákus részét képezik. A hinduizmusban is szent állatként tisztelik őket, mivel a majomisten, Hanumán az erő és energia megtestesítője.
5. Végezetül, a legtöbb majom mindenevő, és a gyümölcsöket, dióféléket és magvakat részesítik előnyben. Noha híresek arról, hogy ellenállhatatlanul vonzódnak a banánhoz, időnként azért szeretnek zöldségeket is rágcsálni. A kapucinus majmok időnként kirúgnak a hámból, és amikor kedvük tartja, kagylókat és békákat is esznek.
Most már tudjuk, hogyan kezdődött a Majmok Világnapja, és nagy vonalakban ismertettünk néhány tényt a majmokról - de miért fontos egyáltalán a Majmok Napját megünnepelni? Nos, leegyszerűsítve azért, mert a majmoknak szükségük van a segítségünkre. Ami e fenséges lények tréfás megünneplésének indult, idővel valami sokkal fontosabbá vált: a figyelemfelkeltés egyik eszközévé.
Csak hogy tudjátok, a Majmok Világnapja egy gyűjtőfogalom, ami az összes főemlősre vonatkozik, így a figyelemfelkeltés és ismeretterjesztés érdekében más főemlősöket is magában foglal, például az emberszabásúakat (a csimpánzok, bonobók, gorillák és orangutánok tartoznak ide), a gibbonokat és a makiféléket.
Mindenekelőtt a következőről kell tudnotok - a főemlősfajok 60 (!) százalékát komolyan fenyegeti a kihalás veszélye, és további 75 százalékuknál csökkenőben van a populáció. De miért? Nos, mint sok más veszélyeztetett állat esetében, az egyik fő ok a mezőgazdaság terjedése. A mezőgazdaság terjedése pedig azáltal jött létre, hogy megnőtt a föld iránti „igény” olyan vállalkozások indításához, mint a pálmaolaj-ültetvények, olaj- és gázfúrások, fakitermelés, bányászat és gumiültetvények.
Ezek létrejötte nagyarányú élőhelyvesztéshez vezetett, és tönkretette mind a helyi, mind a globális környezetet, amelyben a majmok élnek. Csak hogy a kár mértéke érthetőbb legyen - 1990 és 2010 között másfél millió négyzetkilométernyi főemlősök által lakott területet (a neotrópusokon, Afrikában és Délkelet-Ázsiában) tizedeltek meg a mezőgazdasági terjeszkedés miatt. Ez háromszorosa Franciaország méretének! És ha ez még nem lenne elég, az erdőkkel fedett területekből nagyjából 2 millió négyzetkilométernyi veszett oda.
Az elmúlt tíz-egynéhány évben hatalmasra nőtt az igény a pálmaolaj iránt, és ez a kereslet egyre csak növekszik. Ez a legszélesebb körben használt növényi olaj a bolygón, bár sokan nem is sejtik, hogy ezt fogyasztják. Számtalan termék előállításához pálmaolajat használnak, a rúzstól a pizzatésztán át a fagylaltig és szappanig.
A WWF szerint a szupermarketek polcain található termékek mintegy felében megtalálható. Így könnyen belátható, hogy a pálmaolaj-ültetvények miért annyira jövedelmezőek és miért terjeszkednek folyamatosan.
A pálmaolaj iránti kereslet önmagában járult hozzá a szumátrai és a borneói orangután-populáció jelentős csökkenéséhez, és semmi jele annak, hogy ez a folyamat lassulna. Ha így folytatódik a fenntarthatatlan pálmaolaj-termelés, szemtanúi leszünk, ahogy más fajok egyedszáma is tovább csökken, különösen Dél-Amerikában és Afrikában.
Sajnos a problémák nem érnek véget a pálmaolajjal. A gyémánt- és ásványbányászat szintén komoly problémává vált, mivel annak ellenére, hogy viszonylag kis területen zajlik, „a bányászat hozzájárul az erdőirtáshoz, az erdő degradációjához, valamint a patakok és a talaj szennyezéséhez és mérgezéséhez”.
Ez viszont nyilvánvalóan az élőhelyek elvesztéséhez, és a csodálatos főemlősállomány csökkenéséhez vezet. Közép-Afrikában például az emberszabásúak populációja nagymértékben függ attól, hogy bányaterületen belüli vagy azon kívüli erdőben élnek-e – az emberszabásúak esetében átlagosan csak 75 fészket találhatunk egy bányászati területen, szemben a bányáktól távoli erdőkben lévő 234 fészekkel.
A fentieken túl a perui cink- és rézbányászat még nagyobb veszélynek tette ki a sárgafarkú gyapjasmajmot. Ez a világ egyik legveszélyeztetettebb főemlőse, a becslések szerint már csak körülbelül 250 egyed él a vadonban. Ez a szám szinte biztosan csökkenni fog, ha a dolgok így folytatódnak. A növekvő emberi populáció, a nem fenntartható fejlődés, a környezet degradációja és a rendkívül alacsony színvonalú fajvédelmi intézkedések kombinációja azt jelenti, hogy ez a majom különösen komoly veszélyben van.
Nos, ahogy azt már korábban említettük, az erdők egyre ritkulnak és egyre kevésbé alkotnak összefüggő erdősávokat a fenti tevékenységek következtében. „A hosszú távú erdőirtás a szubtrópusi erdők 58%-ának és a trópusi erdők 46%-ának felaprózódását eredményezte”, és ez nem csupán az élőhelyek elvesztéséhez vezetett.
Számos faj, például az Udzungwa-i vörös kolobusz és az Északi gyapjas pókmajom egyaránt a populáció-csökkenés és a genetikai sokféleség elvesztésének áldozata lett. Ezeken túl tápanyag-hiánnyal és a megbetegedés esélyének fokozódásával kell szembenézniük, ahogy egyre többször kerülnek érintkezésbe az emberekkel, hiszen a majmok így új baktériumoknak és vírusoknak vannak kitéve.
Ez különösen aggasztó, mivel az emberek és a főemlősök közeli filogenetikai kapcsolatban állnak egymással, ami azt jelenti, hogy nem nehéz átadni egymásnak a betegségeket (például Ebola, influenza, SARS stb.). Nem titok, hogy a HIV-járványt az okozta, hogy az emberek bozóthúst fogyasztottak, így elkapták a főemlősöktől a vírust – és ezzel gyorsan el is jutottunk a következő, főemlőseinket fenyegető témához – a vadászathoz.
A vadászat továbbra is fenyegeti a majmokat (és a főemlősöket) a világ minden táján, mivel nagy a kereslet a húsuk iránt. A vadászat és a bozóthús fogyasztása komoly probléma, hiszen egyrészt hozzájárul számos főemlősfaj egyedszámának meredek zuhanásához és egyúttal a betegségek terjedéséhez.
Erre kiváló példával szolgálnak a Kamerun partjainál található Bioko-szigeten történtek. Ez az a hely, ahol a vörös kolobuszok nagy arányban élnek, vagyis inkább csak éltek. A bozóthús (és különösen a majomhús) itt valamiért luxuscikknek számít, ami rendkívül felverte az árát.
Az olajipar miatt nagy az infláció a szigeten, és ezzel együtt jár a státuszszimbólumok jelentősége. Annak ellenére, hogy a majomhús-fogyasztást nyilvánvaló okok miatt betiltották, a helyiek körében csemegének számít, és mint mindig, a kereslet alakítja a kínálatot - a Bioko Biodiverzitás-védelmi Program adatai szerint körülbelül 50 000 majomtetemet adtak el az elmúlt 15 évben.
A szűnni nem akaró vadászat miatt a majmokat majdnem teljesen kiirtották a szigetről, alig maradt belőlük néhány példány. Ez is inkább annak köszönhető, hogy nem könnyű észrevenni őket – amikor viszont szembekerülnek az emberekkel, szó szerint sikoltoznak, és makacsul egyhelyben maradnak, így nagyon könnyű célpontot jelentenek a vadászok számára.
Nem csak a Bioko-szigetet érinti azonban a súlyos csapás. Libériában és Elefántcsontparton a főemlősök ugyanúgy áldozatául estek a bozóthúskereskedelem fokozódásának és emellett a folyamatos erdőirtásnak.
Egy bozóthús értékesítéséről ismert helyi piacon nyolc napon keresztül végeztek felmérést, és az eredmények alapján kiderült, hogy évente körülbelül 9500 főemlőst adnak el helyben. Ha az arány a közeljövőben is így folytatódik, az a főemlősök számának évi három százalékos csökkenését jelentené a körzetben.
Emellett arra is fény derült, hogy 16 különböző fajból körülbelül 150 000 főemlős tetemét értékesítették bozóthúsként Nigéria és Kamerun 89 különböző piacán mindössze egy év alatt.
A megdöbbentő adatok azonban nem korlátozódnak pusztán a bozóthús-kereskedelemre. Más területek, mint például a gyógyászat, a kisállat-kereskedelem, az orvosbiológiai kutatások és a néphagyományok szép jövedelemmel kecsegtetnek és egyre növekvő tendenciát mutatnak. 2016-ban egy közösségimédia-őrületnek lehettünk szemtanúi, és ez alkalommal nem a törpemalac okozta a hisztériát.
2016 a kínai zodiákusban a majom éve – és ez szó szerint nyilvánult meg a törpe selyemmajom iránti kereslet fellendülésében. Ezek az aranyos kis lények olyan mértékű közösségimédia-mániát váltottak ki, hogy egy-egy példányért akár 4000 dollárt is kifizettek olyan országokban, mint például Kína.
Az American Journal of Primatology folyóirat szerint csak Peruból évente több százezer főemlőst csempésznek ki, és közülük a második leggyakoribb a törpe selyemmajom. Ez egy felkavaró adat, mert a pénz diktál, még ha törvénysértésről is van szó - de ha nem teszünk valamit globálisan, az illegális kisállat-kereskedelem folytatódni fog.
Nyilvánvaló tehát, hogy ezeknek a csodálatos majmoknak miért van szükségük a támogatásunkra – a fenti tényezők miatt a számuk szinte biztosan csökkenni fog a következő évszázadban, hacsak nem segítünk nekik. Ha ezeket a tényezőket kombináljuk (sok ilyen kombináció van), akkor félelmetes jövő rajzolódik ki a szemünk előtt.
A majmok és a főemlősök létfontosságúak bolygónk ökológiája, történelme és kultúrája szempontjából. Amint azt korábban említettük, a majmok számos kultúrában és a helyi gazdaságban alapvető szerepet játszanak, elég csak a majomszentélyekre és -templomokra gondolni – ilyen például Balin a Szent Majomerdő Szentély. Mind a helyi kultúra, mind a gazdaság számára nagyon fontos hely és a majmok minden évben rengeteg turistát vonzanak. A majmok nélkül a turizmus, és ennek következtében a helyi gazdaság is súlyos károkat szenvedne el.
A majmok ökológiai jelentőségét sem szabad alábecsülni. A főemlősök létfontosságú szerepet játszanak a táplálékláncban, mivel zsákmányállatok és ragadozók is. Kevéssé ismert tény, hogy sok főemlős beporzónak számít, mivel a magvakat nagy távolságokra juttatják el. Enélkül számos fa- és növényfaj valószínűleg kipusztulna. Példa erre Dél-Nigéria, ahol a helyiek begyűjtik a főemlősök által szétszórt gyümölcsöket és magokat, enélkül ugyanis nagyon nehéz dolguk lenne.
És nyilván senkit nem ér meglepetésként, hogy a főemlősök rendkívül fontosak és értékesek az orvosi kutatásban. Bár az etikai megfontolásokról lehet vitatkozni, tény, hogy a főemlősök számos témában bővítették ismereteinket, mint például a „légúti betegségek, HIV/AIDS, pszichoaktív szerekre adott kezelési reakciók, pszichopatológiák, szociális viselkedés, mentális zavarok, kommunikáció, immunológia, agyműködés, gyógyszerkutatás, a szaporodás endokrin szabályozása, genetika stb.” terén. A főemlősök szó szerint felbecsülhetetlen értékűek abban az értelemben, hogy számos jelenség megértéséhez járulnak hozzá, az egészségünktől kezdve egészen a társadalmi normákig. A világ csupasz és sivár hely lenne nélkülük, és elengedhetetlen, hogy cselekedjünk a megmentésük érdekében.
Szóval remélem, sikerült mindenkit meggyőzni arról, hogy a majmoknak valóban szükségük van a segítségünkre, mert enélkül az a veszély fenyeget, hogy egy napon eltűnnek a Föld színéről. Ebbe a gondolatba beleborzongok, hiszen könnyen belátható, hogy nélkülük a világunk már nem lenne ugyanilyen.
Tehát mit tehetünk, hogy segítsünk nekik? Nos, rengeteg dolgot!
Először is:
• Kerüljétek a pálmaolajat, ahol csak lehetséges, kivéve, ha egyértelműen jelzi a címke, hogy fenntartható termelésből származik. Az Ethical Consumer-nek van egy remek útmutatója, amely felvázolja, mely cégek termékeit kell elkerülni, és melyek azok, amelyekben meg lehet bízni.
• Következő lépésként adományozzatok jótékony célra. Mint mindig, rengeteg jótékonysági szervezet közül lehet választani, de mivel Majmok Világnapja van, vessetek egy pillantást az egyik hivatalos jótékonysági szervezetre (Jane Goodall Intézet), és meglátjátok, mire képes egy kis adomány. Már pár száz forint is sokat számít.
• Az önkéntesség továbbra is egy csodálatos mód arra, hogy segítsünk a szóban forgó állatokon, miközben egy életre szóló élményben lesz részünk. Olvassátok el Gaynor tapasztalatait itt.
(link: https://www.thegreatprojects.com/blog/review-of-namibia-wildlife-sanctuary)
Ha szeretnétek csodálatos vadállatokkal haverkodni, csekkoljátok néhány projektünket
(link: https://www.thegreatprojects.com/volunteer-with-monkeys)!
• És végezetül - sok embernek fogalma sincs arról, hogy a főemlősök milyen mértékben veszélyeztetettek és a média is gyakran figyelmen kívül hagyja őket, amikor a természetvédelemről van szó. Azonban egyértelmű, hogy szükségük van a segítségünkre, ezért igyekezzetek terjeszteni az üzenetet, ahol csak lehet – akár ennek a cikknek a megosztásával vagy egy petíció aláírásával és főleg mások inspirálásával!
Szóval ennyi, emberek! Remélem, hogy tetszett a blogbejegyzés; hosszú volt ugyan, de jó okkal.
Fantasztikus főemlőseink száma csökken, és a mi társadalmi felelősségünk, hogy segítsük őket, ahol és amikor csak lehetséges! Ezért kérlek titeket, igyekezzetek megvalósítani legalább egyet a fenti ajánlások közül, és próbáljatok a változás eszközeivé válni.
