Küzdelem a bissau-guineai illegális csimpánzkereskedelem ellen
Mongabay Yannick Kenné 2025.05.29.
- Bissau-Guinea ad otthont a kritikusan veszélyeztetett nyugati csimpánzok mintegy 5%-ának, akiket számos veszély fenyeget, többek között az élőhelyük elvesztése, betegségek és az illegális állatkereskedelem.
- Egy nemrégiben készült tanulmány szerint magánlakásokban és szállodákban, rossz körülmények között sok csimpánzt tartanak fogva, akiket gyakran még csecsemőkorukban raboltak el a vadonból.
- A tanulmány szerzői javasolják a csimpánzok vadászatát vagy fogságban tartását szabályozó törvények és büntetések felülvizsgálatát, a végrehajtásért felelős tisztviselők képzését, valamint a vadon élő állatok tartásának veszélyeiről szóló figyelemfelkeltő kampány indítását.
YAOUNDÉ - Bissau-Guineában nem ritka, hogy a magánházakban és szállodákban csimpánzokat tartanak háziállatként. A csimpánzok fákhoz, oszlopokhoz láncolva, vagy kis fémketrecekbe zárva magányosan élnek, gyakran állandó vízellátás nélkül, még járni vagy ugrálni sincs elég helyük.
Maria Joana Ferreira da Silva, a portugál Portói Egyetem Biodiverzitás és Genetikai Erőforrások Kutatóközpontjának portugál kutatója februárban a Conservation Letters című folyóiratban közzétett egy tanulmányt a csimpánzok illegális kereskedelme tárgyában. Mint írja, Bissau-Guinea egész területére vonatkozóan még nem végeztek szisztematikus felmérést a témában, de idéz egy, a bissau-guineai Biodiverzitás és Védett Területek Intézete (IBAP) által 2020-ban végzett felmérést.
A Bafatá központi régiójában, valamint Tombali és Quinara déli régióiban végzett vizsgálat során kiderült, hogy 98 ember tartott fogságban vadon született főemlősöket. Ezek közül öt csimpánz (Pan troglodytes) volt; a fogságban tartott állatok többsége huszármajom (Erythrocebus patas) volt. Ferreira da Silva 2006 és 2022 között saját terepmunkája során 18, magánlakásban vagy szállodában tartott csimpánzról szerzett tudomást.
A csimpánzok fogvatartói elmondták az IBAP kutatóinak, hogy az állatokat még bébiként vásárolták meg vadászoktól, akik vagy a csimpánzok anyját vadászták le a húsáért, vagy kifejezetten azzal a céllal támadtak rá a csimpánzcsapatokra, hogy eladási célból megszerezzék a kicsinyeiket. Annak ellenére, hogy a csimpánzok vadászata vagy tartása illegális, önként bevallották, hogy fogságban tartják az emberszabásúakat, és idegeneket hívnak oda, hogy azok fényképezkedhessenek a csimpánzokkal.
Ferreira da Silva szerint a legtöbb fogságban tartott csimpánz betegségben pusztul el, vagy megölik őket serdülőkorukban, mivel akkor gyakran agresszívvá válnak.
A közönséges csimpánz négy alfajának földrajzi elterjedése
A nyugat-afrikai csimpánz alfaj (P. t. verus) globális populációját 17 000 és 96 000 egyed közé becsülik; ennek körülbelül 5-6%-a található Bissau-Guineában. Az alfaj az IUCN Vörös Listáján a kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik, populációja 1994 és 2014 között 80%-kal csökkent.
Egy 2019-es tanulmány becslése szerint 900-6000 csimpánz él Bissau-Guineában, a Cantanhez Nemzeti Parkban és a Cufada Lagúnák Természeti Parkban, az ország déli részén található két védett területen. A csimpánzokat fenyegető veszélyek közé tartozik az élőhelyek elvesztése és feldarabolódása, a vadászat és a betegségek, különösen a lepra, amelyet a Cantanhez Nemzeti Parkban észleltek.
Aissa Regalla de Barros, az IBAP főigazgatója és a Conservation Letters tanulmány társszerzője a Mongabaynek elmondta, hogy a bissau-guineai csimpánzokat komoly veszély fenyegeti az illegális kereskedelem miatt.
„Bár nem tudjuk pontosan „beárazni” ezt a gyakorlatot, az bizton állíthatjuk, hogy a csimpánzkereskedelemmel ugyanaz a helyzet, mint az illegális kereskedelem más fajtáival” – írta a Mongabaynek e-mailben. „Ez komoly aggodalomra ad okot az ország számára, mivel nemcsak a csimpánzok védelmét veszélyezteti, hanem hozzájárul azon bűnszövetkezetek megerősödéséhez, amelyek rejtett és destruktív módon végzik tevékenységüket a helyi növény- és állatpiacokon.
Ezt a Fifi nevű csimpánzt rossz körülmények között tartották, amíg a Pan-African Sanctuary Alliance (Pánafrikai Menedékhely Szövetség) nevű szervezet meg nem mentette. Fotó: Kaitlyn Bock/PASA.
Sürgősen stratégiát kell kidolgozni a csimpánzok védelmére
A guineai-bissaui hatóságok a nyugat-afrikai csimpánzt az erdővédelem zászlóshajójának tekintik. Az ország az 1990-es évek óta új védett területek létrehozásában látta az emberszabásúak élőhelyének védelmére, és a velük való illegális kereskedelem megakadályozására irányuló stratégia egyik fő eszközét. Ez azonban elégtelennek bizonyult.
„A hatékony szabályozás és ellenőrzési mechanizmusok hiánya, valamint a háziállatként tartott csimpánzok iránti növekvő kereslet csak súlyosbítja a helyzetet, így a megelőzési és végrehajtási intézkedésekre minden eddiginél sürgetőbb szükség van” – jelentette ki Regalla de Barros.
A kutatók azt javasolják, hogy hívják fel a közvélemény figyelmét a vadon élő állatok tartásával járó kockázatokra; határozzák meg és vizsgálják felül az élő csimpánzokat tartó személyekre kiszabható büntetéseket; továbbá tartsanak képzéseket a tisztviselőknek a vadon élő állatok kereskedelmével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi törvényekről és előírásokról.
Emellett szorgalmazzák egy menedékhely vagy rehabilitációs központ létrehozását Bissau-Guineában, valamint egy központi információs adatbázis kialakítását a háziállatként tartott vadon élő állatokról.
Bár Bissau-Guineában még nincs a fogságból kimentett csimpánzok rehabilitációját szolgáló külön menedékhely, számos természetvédelmi szervezet tett már erőfeszítéseket a rossz körülmények között tartott állatok megsegítésére. Az egyik ilyen szervezet a Pan-African Sanctuary Alliance (PASA – Pánafrikai Menedék Szövetség), amely 2015 és 2022 között Bissau-Guineában hat csimpánzt mentett meg, és Libériában, valamint Kenyában lévő mentőközpontokban helyezte el őket.
„Csakúgy, mint minden olyan országban, ahol nincs külön erre a célra létrehozott menedékhely, ahhoz, hogy a csimpánzok magántulajdonban való tartására vonatkozó törvények szigorúbb betartását biztosítsuk, kulcsfontosságú lenne létrehozni Bissau-Guineában egy akkreditált, a mentett nyugat-afrikai csimpánzok hosszú távú gondozását biztosítani képes menedékhelyet” – írta a PASA programfelelőse, Kaitlyn Bock a Mongabaynek küldött e-mailjében.
A nyugat-afrikai csimpánzok egyedszámának megfogyatkozása jelentős hatással lesz a bissau-guineai erdők egészségi állapotára, mivel számos tanulmány bizonyítja, hogy ezek a főemlősök hozzájárulnak az erdők megújulásához is, például a magvak terjesztésében.
Tehát a csimpánzok védelme kulcsfontosságú szerepet játszik Bissau-Guinea környezeti egyensúlyának és gazdag biológiai sokféleségének megőrzésében.
Ferreira da Silva, M. J., & Regalla, A. (2025). The illegal trade in live western chimpanzees (Pan troglodytes verus) in Guinea‐Bissau and proposed conservation management actions. Conservation Letters, 18(1). doi:10.1111/conl.13087
Heinicke, S., Mundry, R., Boesch, C., Amarasekaran, B., Barrie, A., Brncic, T., … Kühl, H. S. (2019). Advancing conservation planning for western chimpanzees using IUCN SSC A.P.E.S. — The case of a taxon-specific database. Environmental Research Letters, 14(6), 064001. doi:10.1088/1748-9326/ab1379
