Ismerd meg az afrikai vadkutyák 5 alfaját!

Thomas Godwin 2023. május 2.

 

Habár az afrikai vadkutyának (vagy hiénakutyának) több típusa is van, magából a fajból csak egyetlen létezik. A legtöbb helyen a „vadkutya” elnevezést gyakran elvadult házikutyákra használják, de az afrikai vadkutya teljesen önálló faj, amely ráadásul súlyosan veszélyeztetett, nagyjából 6,000 fennmaradt példánnyal.

A vadkutyáknak világszerte 35 típusa ismert, beleértve a szürkefarkast, a prérifarkast, a farkast és a sakált – csak hogy párat említsünk. De Afrikában egyetlenegy vadkutya faj létezik öt altípussal. A természetes predáció, a csökkenő territóriumuk, a farmgazdálkodás és célzatos irtásuk ahhoz vezethet, hogy a vadkutyák hamarosan történelmi lábjegyzetté válnak.


Kár, mert az afrikai hiénakutyáknak számos olyan rokonszenves és vonzó tulajdonságuk van, mint a háziasított kutyáknak – például az erős családi kötelékek, a falka iránti szenvedélyes lojalitás és a sérült társak ösztönös védelmezése. A „festett kutyáknak” is nevezett afrikai hiénakutyák gyönyörűek és megnyerőek. Érdemes jobban megismerni őket és természetes élőhelyüket.

 

Az afrikai vadkutyák 5 alfaja

Vannak, akik nehezen tudják a hiénakutyák öt alfaját megkülönböztetni egymástól, különösen, ha nincs tapasztalatuk az afrikai vadállatokkal. A vadkutyák többsége eléggé hasonlít egymásra és az alfajok közt csak apró különbségek vannak. Valószínűleg szemre a Szomáliai vadkutyát a legkönnyebb a másik négy típustól megkülönböztetni.


1. Fokföldi vadkutya

 

 

Az afrikai hiénakutyák rendkívül szociális állatok, vadul védelmezik a falkát és lojálisak hozzá. ©William Steel/Shutterstock.com

 

Azért is nehéz az afrikai hiénakutya alfajait meghatározni, mert az elérhető szakirodalom nagy részében összekeveredtek a fogalmak. Például a „Fokföldi vadászkutya” az afrikai vadkutya (mint faj) egy másik neve, ami kavarodást okoz e között és a „Fokföldi vadkutya” (alfaj) elnevezés közt.

A Fokföldi vadkutya a legnagyobb termetű az összes alfaj közt, emellett a színe és mintázata is ennek a legélénkebb. A színmintázat az egyik legfontosabb jellegzetesség, ami elválasztja a Fokföldi vadkutyát a másik négy altípustól. A Fokföldi vadkutyáknak több narancs és sárga szín van a bundájában, mint fekete.

 

2. Kelet-Afrikai vadkutya

 


Noha öt altípus létezik, egyes alfajok közelebb állnak a kihaláshoz, mint mások. ©bayazed/Shutterstock.com

 

A Kelet-Afrikai vadkutya a Lycaon pictus lupinus altípusba tartozik. A lupinus-t sötétebb bundája különbözteti meg a hasonló Fokföldi rokonától. A Kelet-Afrikai vadkutya szőrzetében nincs sok sárga szín.


Ettől eltekintve nem sokban különböznek a többi alfajtól – még a territóriumaik is gyakran átfedésben vannak egymással. Ugyanaz a táplálékforrásuk és a méretük is nagyjából megfelel az átlagos afrikai hiénakutyák méretének.


3. Nyugat-Afrikai vadkutya

 


Az afrikai hiénakutyák több, mint 40 mérföld/óra sebességet képesek elérni és falkában vadásznak. ©iStock.com/Jorge Bernaro-Silva

Az öt altípus közül a Nyugat-Afrikai vadkutya szenvedte el a legsúlyosabb veszteséget a predáció és az emberi lakóhelyek folyamatos terjeszkedése miatt. Valaha jelentősen elterjedt alfaj volt, de manapság ez már közel sincs így.


Mára összesen körülbelül 70 felnőtt példány maradt fenn egy olyan populációból, amely valaha virágzott szerte a kontinens déli részén. A Lycaon pictus subsp. Manguensis matschie a kihalás szélén álló alfaj.


4. Szomáliai vadkutya

 


A farkasokhoz hasonlóan a hiénakutyák is szülőodút alakítanak ki. ©charles Hopkins/Shutterstock.com

A Szomáliai vadkutyák a legkisebb termetűek a listán és főleg száraz éghajlaton élnek. Bár nem pusztították ki őket olyan mértékben, mint a Nyugat-Afrikai hiénakutyákat, az ember életterének folyamatos terjeszkedése miatt a Szomáliai vadkutya valószínűleg a második leginkább veszélyeztetett faj.
A Szomáliai hiényakutyák alfajának a neve Lycaon pictus subsp. Somalicus, és szemre a legkönnyebben megkülönböztethetők a többi afrikai vadkutya-fajtától.


5. Csádi vadkutya

 

Az Afrikai vadkutya rendkívül szociális faj. ©Richard Juilliart/Shutterstock.com

A Csádi vadkutya (Lycaon pictus subsp. Sharicus) az egyetlen olyan hiénakutya-fajta, amiről kevés szó esik. Úgy tűnik, nem kapják meg azt a figyelmet, amit megérdemelnének. Vannak, akik azt feltételezik, hogy a kongói területeken már kihaltak.
A Manovo-Gounda St. Floris Nemzeti Park az egyetlen védett terület, ahol Csádi vadkutyák élnek. Kinézet, élőhely és étrend tekintetében hasonlóak a többi alfajhoz.


Hol élnek az afrikai vadkutyák?

Az afrikai hiénakutyák rendkívül szociális állatok (legalábbis egymással), a falka nagy része együtt barangolja be a tágas síkságokat, hegyláncokat, füves pusztákat és erdős területeket Afrika szubszaharai régióiban. Tanzániában, Zimbabwében, Namíbiában, Dél-Afrikában, Botswanában, Mozambikban és Zambiában szokták őket észlelni.

Elsősorban az erdőket kedvelik, de megtalálhatók a fával sűrűn borított területeken kívül is. Az oroszlánok a hiénakutyák természetes ragadozói, ezért a vadkutyák inkább elkerülik azokat a területeket, ahol oroszlánfalkák tanyáznak.

A farkasokhoz hasonlóan mind az öt fajta afrikai hiénakutya szülőodút alakít ki – főleg elhagyott vaddisznó-üregekben vagy a földimalac által korábban már kivájt mélyedésekben. Abban is a farkasokra hasonlítanak, hogy az odút védett területnek tekintik és folyamatosan karbantartják, valamint évente visszatérnek oda – ez ellentmond nomád életmódjuknak, hiszen egész évben kóborolnak és vándorolnak, mégis megmarad a falka-mentalitás köztük.

Az üreg kiváló helyet biztosít a kölyökneveléshez, valamint a nőstény és az alom védelméhez. A nőstény a fialás után a legvédtelenebb. A hiénakutyák szülőodúja félig-meddig kórházként is funkcionál, ugyanis ezek az állatok megvédik falkatársaikat, ezért, ha egy vadkutya megsérül, az üregben marad, míg a falka többi tagja hazahordja neki az élelmet, egészen addig, míg társuk ismét készen nem áll a vadászatra.

Mivel táplálkoznak?

Az afrikai vadkutyák 40 mérföld/óra csúcssebességet is elérhetnek, falkában vadásznak és tudatos stratégiát alkalmazva szemelnek ki egyetlen prédát – ettől csak ritkán térnek el. A gyorsaságuknak, erőteljes állkapcsaiknak, valamint annak köszönhetően, hogy falkában vadásznak, nem sok olyan állat él az afrikai kontinensen, amellyel a vadkutyák ne tudnának elbánni.

Az oroszlánok, krokodilok, vízilovak és rinocéroszok nem a hiénakutyák zsákmányállatai, de az oroszlánok prédaállataira ők is vadásznak. Sajnálatos módon a közös zsákmányállat jelenléte arra kényszeríti a vadkutyákat, hiénákat és oroszlánokat, hogy ugyanazon a territóriumon osztozzanak.

Azonban a hiénakutyáknak megvannak a maguk kedvelt prédái, például az impala, a víziantilop, a csíkos gnú, az afrikai bivaly, a nádiantilop és a nagy kudu. A Hwange-i és Gonarezhou Nemzeti Parkok tájékoztatás szerint kétségtelenül az impala a „kedvencük”.

Veszélyeztetettek?

Afrikában az etióp farkas a leginkább veszélyeztetett állat. Sajnos, az afrikai vadkutya nem sokkal tőle lemaradva a második helyen szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. A különféle becslések szerint az egyedszámuk valahol 5,000 és 7,000 között van. Számos tényező – nem feltétlenül szándékosan rosszindulatú tevékenység – járul hozzá a populációvesztéshez.

Például az oroszlánok szívesen vadásznak az afrikai hiénakutyákra. Aztán ott vannak az emberi élőhelyek közelsége miatti nem kívánt következmények, például a betegségek. A veszettség és a szopornyica két olyan pusztító kór, amely a vadkutyákat is érintheti, amikor túl közel kerülnek az emberek által lakott területekhez.

Azonban a vadkutyák szándékos kiirtása is gyakori. A helyi farmerek kártevőnek tekintik őket, és a jószáguk védelme érdekében gyakran mérgezik és kilövik a hiénakutyákat. Az afrikai vadkutyák olyanok az afrikai farmerek számára, mint a prérifarkasok és rókák az amerikai farmereknek.

Összegzés

Afrika egy folyamatosan csökkenő populációjú vadkutya fajnak ad otthont. Habár a hiénakutyáknak öt alfajuk létezik, néhány ezek közül közelebb áll a kihaláshoz, mint a többi, különösen a Nyugat-Afrikai vadkutyák. Veszélyeztetett faj lévén biztosítottak számukra néhány védett területet, ahol élhetnek, de ez valószínűleg csak lelassítja az elkerülhetetlen végzetet a számukra.

 

Janegoodall Logo

Minden egyes apró cselekedet számít.
Minden egyes ember, minden egyes nap és minden egyes percben tehet azért hogy jobb legyen a világ.
-
Dr.Jane Goodall

Cím: 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 41.

Telefon: Kádár András, 06-30-724-0274

E-mail: info (kukac) janegoodall (pont) hu

Adószám: 18122284-1-42