A csoporttagok élményei:

Zsófi:

Vászontáskákra rajzoltunk környezetvédelemmel kapcsolatos mintákat és szövegeket, mely egy kifejezetten jó kikapcsolódás is volt a szürke hétköznapokon. Ezeket odaadtuk a barátainknak és családtagjainknak, így is terjesztve a környezetvédelem és a műanyagmentesség fontosságát. Igaz, ez csak egy apró gesztus volt, mégis úgy éreztem, hogy jót tettem. Közösségi médián is megosztottam ezeket az alkotásokat és nagy örömmel láttam, hogy többen kérdezgetni kezdtek arról, hogy mit kell tudni az Intézetről, miért fontos ez. Ezek alapján azt mondanám, hogy ha csak szűk körben is, mégis sikerült a műanyagmentesség fontosságával kapcsolatos érdeklődést felkelteni az emberekben.

Én azt kaptam vissza ettől a projekttől, hogy rájöttem arra, hogy nem kell radikális cselekedetekben gondolkodni ahhoz, hogy te is minimális változást vigyél az életbe.

 Szerintem nagyon fontos lenne, hogy ne csak az ismerőseinknek adjuk át ezt az üzenetet, hanem ismeretleneknek is.

Bogáta:

Szerintem nagyon fontos, hiszen ez a bolygó nem csak a miénk, hanem az állatoké, növényeké, illetve ami nagyon fontos, hogy a jövő nemzedékeié is, ezért felelősséggel kell „használnunk”. És hiszek abban, hogy a sok kicsi változás óriási sikerekhez vezethet (egyfajta pillangóhatásként). Szerintem az utóbbi időben egyre tudatosabbak az emberek, de van még hova fejlődni.

Mindenképpen, sokat tanultam, jobban figyelek az apróságokra is, a vászontáskás projektet meg nagyon élveztem, barátaimmal, ismerőseimmel is beszélgettem, ezáltal a környezetvédelemről, még olyan is volt, aki szóvá tette, hogy ő is szeretett volna táskát kapni.

Kata:

Szerintem kiemelten fontos az is, hogy az egyetemek, főleg egy olyan presztízsű intézmény, mint az ELTE, lehetőséget kínáljon a diákjainak a társadalmi felelősségvállalásra. Ebben az évben nehezebb dolgunk volt a vírus miatt, nem lehetett igazi projektet véghezvinni, de már ez az apróság is, vászonyszatyrok, maszkok, hatással voltak a környezetünkben élők gondolkodására és ezzel a környezetvédelemre. A tudatosságot jobb esetben már kiskorunktól belénknevelik, de az egyetemen, a felnőtt lét első lépcsőfokán sem szabad elveszítenünk a lelkesedésünket, illetve a környezetvédelem fontosságát. Én boldogan tettem volna többet a környezetért, szívesen elmentem volna a piacon rendezett projektnapra, de sajnos erre nem került sor.