| Csoport neve | Szentendrei Rügyek és Gyökerek Csoport |
|---|---|
| Csoportvezető | Eőry Brigitta |
| szentendre.rugyek@gmail.com | |
| Város/iskola | Szentendre |
Bemutatkozás, és a korai évek
A projekt lényege az óvodai és iskolai hulladék csökkentése, amelyen keresztül az óvónők igyekeznek felhívni a figyelmet a különböző környezeti problémákra.
Ez az óvodai hulladékcsökkentési és környezeti nevelési akció azt az önkormányzati óvodákban általánosan működő gyakorlatot célozza meg, amely szerint a gyermekek tízóraiját a szülők biztosítják naponta vásárolt és az intézményeknek felajánlott gyümölcsökkel és zöldségekkel.
Az eddigi tapasztalatok szerint ez rengeteg behordott műanyag táskával és zacskóval jár. A negyedik osztályos gyerekek kiszámolták, hogy egy óvodai csoport esetében ez hozzávetőlegesen hány kidobott műanyag zacskót és táskát jelent egy év alatt. A kisiskolások nagyon elborzadtak az eredmény láttán.
Eőry Brigitta, a projekt kezdeményezője 2016 szeptemberében vezette be saját óvodai csoportjában azt a szokást, hogy a szülők a csoport ajtaja elé kiakasztott vászontáskákat használják a vásárláshoz.
Fontos, hogy a szülők a gyerekekkel együtt vásárolják meg a napi zöldség- és gyümölcs-felajánlásokat. A vászontáskákat az óvodások ki is díszítették. Egyik oldalára a csoport névadóit, a méhecskéket festették, a másik oldalra pedig felnőtteknek szóló "zöld" tanácsokat írtak.
A pedagógusok azt tapasztalták, hogy a bevezetett gyakorlat – a hulladék csökkentése mellett – nagyon jó szemléletformáló hatással bír a gyerekek és a szülők körében egyaránt. A pozitív tapasztalatokkal felvértezve más óvódákban is meghirdették ezt a gyakorlatot. Már többen jelezték, hogy örömmel csatlakoznának.
2021
December
Az októberi inspiráló Bábszínházi előadás utáni faültetési program folytatódik
A koncepció az volt, hogy ahogy az előadásban a magból fa lett, így az ültetésnél is szerettem volna, ha megtapasztalhatják a gyerekek a fák növekedését. Ezért egy facsemete, négy suháng, egy magonc és tatárjuhar magokat választottam az ültetéshez. A másik fontos tényező az volt, hogy mind a négy különböző faj, a tatárjuhar, a csertölgy, a virágos kőris és a nagylevelű hárs termőhelye az óvoda feletti erdőben is megtalálható, kirándulás közben is találkozhatnak vele majd a gyerekek.
Az előadás után az udvaron összegyűltünk a nagylevelű hárs csemete és az előkészített ültetőgödör körül. Felnéztünk a hegytetőre és elmeséltem, hogy ennek a hársnak a rokonai odafent élnek a hegyet borító erdőben és a szív alakú leveleikről lehet felismerni őket, meg tavasszal az édes virágillatról, ami körül lengi a virágzáskor. Először ezt a facsemetét ültettük el. A négy csoport gyerekei egymást váltva lapátolták a földet, iszapolták a gödröt, a felnőttek pedig tömörítették a földet.
A következő két napon a négy csoport elültetett a „Sövény-óvodánkba” virágos kőris suhángokat. Ezek egy esővíz elvezető vályúban nőttek, mert a szél a magjukat néhány éve odafújta. Erről a helyről mentettem meg őket a kivágástól, hogy a sövényünkben majd felnőtt fa lehessen belőlük.
Elültettünk még a „Sövény-óvodába” egy csertölgy magoncot, amit szintén mentettem egy házfal mellől, ahol nem tudott volna fává növekedni. Azt is elmeséltem a gyerekeknek, hogy valószínűleg egy szajkó hozhatta a magot az erdőből és dugta el tavaly ősszel, hogy télen majd legyen it ennie, de aztán elfelejtkezett róla, így tavasszal kicsírázott a mag.
Végül minden csoport szélnek eresztett néhány maréknyi tatárjuhar magot, hátha olyan helyen érnek földet, ahol növekedni kezdenek és a 100-ból talán lesz néhány, ami fává cseperedik majd. A tatárjuharról azt meséltem a gyerekeknek, hogy egy igazi kalandor, a Duna másik oldaláról érkezett régen a mi erdőinkbe.
